
Nem sérti a román alaptörvényt a választási kampány küszöbén elfogadott közalkalmazotti béremelési törvény – állapította meg a bukaresti alkotmánybíróság szerdán.
2016. december 14., 15:082016. december 14., 15:08
2016. december 15., 17:082016. december 15., 17:08
A bukaresti képviselőház egy júniusi sürgősségi kormányrendelet parlamenti megerősítését használta fel arra, hogy olyan béremelésekről döntsön, amelyekkel a kormány nem számolt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és szövetségesei által november elején elfogadott törvénytervezet szerint január elsejétől az oktatási alkalmazottak alapbére 15 százalékkal nő, egyes egészségügyi alkalmazottaknál pedig 25 százalékos bérfejlesztést irányoztak elő. A törvény ellen mind Dacian Cioloș szakértői kormánya, mind a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotmányossági óvást emelt. Szerintük ugyanis a fedezet nélküli béremeléseket nem a választókra, hanem szavazataikra gondolva szavazta meg a baloldali parlamenti többség.
Az alkotmányossági kifogást arra alapozták, hogy a kormány nyáron elfogadott, bérkiigazításokról szóló sürgősségi rendeletének parlamenti megerősítésénél nem tartották be a kétkamarás parlament elvét, vagyis olyan lényegi módosításokat eszközöltek a képviselőházban, amelyeket a szenátus előzőleg nem tárgyalt meg. A PNL és a kormány óvását azonban az alkotmánybíróság szerdán elutasította, a döntés indoklását pedig később teszi közzé.
Az előzetes normakontrollon túljutott törvénytervezetet az államfőhöz küldik, hogy kihirdesse. A béremelések fedezetét a vasárnapi választásokon győztes PSD-nek kell majd beépítenie a 2017-es, még kidolgozásra váró állami költségvetésbe. Az alkotmánybíróság szerdán elhalasztotta a döntést annak az óvásnak az ügyében, amelyet az államfő emelt egy másik kampányidőszakban elfogadott törvény ellen, amelyben 102 fajta illeték eltörléséről rendelkezett a PSD-körüli parlamenti többség.
A szakértői kormány három hete elfogadott idei második költségvetési-kiigazításakor közölte: idén változatlanul 2,95 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számolnak. Dacian Cioloș szerint a választások előtt megszavazott béremelési és adócsökkentési törvények – hatályba lépésük esetén – több mint egy százalékponttal növelik a költségvetési hiányt.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
szóljon hozzá!