2012. január 11., 08:572012. január 11., 08:57
„Nem tudok nem utalni a személyek szabad helyváltoztatási jogára, és nem feltenni a kérdést, hogy jogosan korlátozza-e továbbra is a román és a bolgár állampolgárok munkavállalási jogát ez a kilenc tagállam, ezért az EB-hez fordulunk” – fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette: legalább egy államról biztosan tudja, hogy nem indokolt esetében a hosszabbítás, azonban nem kívánta megnevezni, hogy melyik országról beszél. Leonard Orban egyébként korábban úgy nyilatkozott, hogy többek között Nagy-Britanniában, Írországban és Hollandiában nem indokolt a romániai munkavállalók korlátozása, ezért az Európai Bizottság szabálysértési eljárást kezdeményezhet ellenük. Mint mondta, a bizottsággal folyamatosan tárgyalnak a következő lépéseket illetően.
Amint arról a napokban beszámoltunk, Nagy-Britannia, Írország, Németország, Belgium, Franciaország, Luxemburg, Málta, Hollandia, valamint Ausztria további két évvel meghosszabbította a román és bolgár állampolgárok munkaerő-piaci elhelyezkedésének korlátozását.
A hivatalos meghatározás szerint egyébként a munkaerő-piaci szabad mozgás alapjog, amelynek mentén az EU-tagállamok polgárai munkát vállalhatnak más tagállamokban, és számukra ugyanolyan körülményeket biztosítanak, mint a hazai munkaerőnek. A közösségi törvénykezés értelmében az újonnan csatlakozott országok esetében alkalmazható korlátozás akár hét évig is eltarthat. A megszorításokat elítélő, azokat diszkriminatívnak tartó Európai Parlament egyébként októberben felszólította a szigort alkalmazó tagországokat, hogy mielőbb szüntessék be a korlátozásokat, és nyissák meg munkaerő-piacukat a romániai és bulgáriai állampolgárok előtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.