Nem mond le az állam a palagáz-kitermelésről?

Az energiaügyi minisztérium nemrég közzétett országos energetikai stratégiájának kivonata alapján azonban úgy tűnik, hogy a kormány mégsem hagyná érintetlenül a földben rejlő természeti kincseket – számolt be a Profit.ro hírportál.

A dokumentum szerint a nem hagyományos energiaforrások tekintetében Románia még a kutatások elején tart, így a potenciális lelőhelyek méretét csak alapos feltárómunka nyomán lehet megbecsülni. A nem szokványos gázok kitermelése azonban azt feltételezi, hogy a tevékenységet „mindegyik érintett fél és a nagyközönség” is elfogadja, ehhez pedig a stratégia kivonata szerint széles körű tájékoztatásra és közvitára van szükség. „Mindemellett olyan törvényt is kell hozni, amellyel a kitermelői tevékenység által negatívan érintett közösségeket pénzügyileg kárpótolni lehet” – áll a dokumentumban.

Az érintett közösségek kárpótlásának ötlete nem először merül fel a közbeszédben: 2014-ben az akkor miniszterelnök Victor Ponta nyilatkozta azt, hogy a palagáz és a földgáz kitermeléséből származó bevételek – amik egyébként teljes mértékben az államkasszába folynak bele – egy része kerüljön a helyi önkormányzatokhoz. Az ötlet ugyanakkor Klaus Johannis államfő államelnöki választási programjában is szerepelt, eszerint a kitermelést folytató vállalatoktól származó jövedelem egy része a helyi közösségekhez, illetve az érintett földtulajdonosokhoz került volna.

A Profit.ro megjegyzése szerint egyébként a korábban Johannis által vezetett Nagyszebenben az állami Romgaz kőolajipari vállalat komoly földgázkitermelő tevékenységet folytat. Az államfő az államelnöki kampányban úgy fogalmazott: szükségesnek tartja, hogy az ország energetikai függetlenségének megvalósításába jobban bevonják a helyi közösségeket. 2011 végén az Emil Boc vezette kormány is a helyiek kárpótlására vonatkozó sürgősségi rendelet elfogadására készült, de erre végül nem került sor.

Az amerikai Chevron olajipari óriás körülbelül egy éve, tavaly februárban jelentette be, hogy kivonul a Románia területén koncesszióba vett területekről, indoklásuk szerint ugyanis a feltárás során nem találtak anyagilag kifizetődő nagyságú palagázlelőhelyet. Nem kizárt ugyanakkor, hogy a nagyvállalat döntéséhez az is hozzájárult, hogy a megelőző hónapokban a Vaslui megyei Pungeşti településen, ahol feltárómunkát végeztek, több alkalommal is nagyszabású megmozdulásokat szerveztek a tevékenységet ellenző helyiek, akik mellett a környezetvédő szervezetek is kiálltak.

A Chevron ugyanis egy éve már arra készült, hogy a település közelében elhelyezi az első szondáját, amivel megkezdheti a palagáz kitermelését, ehhez a szükséges engedélyeket is beszerezte, a lakosok azonban a helyszínre vonultak és napokig ottmaradtak, így sikerült megakadályozniuk a beruházást.

Az energiaügyi minisztérium most közzétett kivonata éppen az Amerikai Egyesült Államok energetikai ügynökségének egy 2013-as jelentésére hivatkozik, amelyben arról értekeztek, hogy Románia jelentős mennyiségű palagáztartalékkal rendelkezik, sőt egyenesen a harmadik helyen áll az Európai Unióban ebben a tekintetben.

A szaktárca a kivonatban arra is kitér, hogy a hidraulikus repesztést feltételező kitermelői tevékenység összeegyeztethető az EU környezetvédelemre vonatkozó előírásaival, ugyanakkor megjegyzik, hogy uniós szinten egyelőre nincs kifejezetten az eljárásra vonatkozó szabályzat. A hidraulikus repesztés során egyébként (leegyszerűsítve) hatalmas nyomás által több millió liter sós vizet és homokot, valamint kémiai vegyületet juttatnak a föld alá, ennek nyomán szétzúzzák a föld alatti köveket, így gáz szabadul fel.

Amint arra nemzetközi szervezetek is több ízben figyelmeztettek: fennáll annak a veszélye, hogy az eljárás során például szennyeződik a víz, illetve felerősödik a szeizmikus mozgás, ami földrengésekhez vezethet.