Hivatalosan is megerősítette a brit kormányfő, hogy Nagy-Britannia nem fogja befizetni az Európai Unió költségvetésébe a Brüsszel által követelt 2,13 milliárd eurós pótlólagos összeget. David Cameron hétfőn a londoni alsóházban tájékoztatta a képviselőket a múlt heti brüsszeli EU-csúcsról.
2014. október 28., 17:562014. október 28., 17:56
A konzervatív párti kormányfő (képünkön) kijelentette: London „senkinek nem fog kifizetni 2 milliárd eurót\" a Brüsszel által megszabott december 1-jei határidőre, és „minden lehetséges módon megtámadja\" az Európai Bizottság e követelését.
Az egyébként is igen feszült brit-EU viszonyt terhelő újabb konfrontáció előzményeként az EU-bizottság közölte a brit kormánnyal, hogy a tagországok bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) statisztikai elszámolásában eszközölt – főleg a „láthatatlan” gazdaság egyes elemeinek bevonását célzó – változtatások miatt Nagy-Britannia 1,676 milliárd fontnak megfelelő egyszeri összeget köteles befizetni az EU-költségvetésbe, figyelembe véve azt is, hogy a brit gazdaság az elmúlt évtizedben az eddig becsültnél jobb teljesítményt nyújtott. Az Európai Bizottság által most követelt összeg gyakorlatilag visszamenőleges pótbefizetés lenne a 2002-2013-as időszakra.
Cameron azonban kijelentette: igaz, hogy a tagállami befizetések évről évre változnak, de ekkora visszamenőleges kiigazításra senki nem számított. A brit miniszterelnök teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezte, hogy Brüsszel „gyorsított eljárással\" és ilyen szűk határidővel ekkora összeget követeljen Londontól.
Amint arról beszámoltunk, David Cameron már a múlt heti brüsszeli EU-csúcs után tartott sajtóértekezletén is „teljesen elfogadhatatlannak\" nevezte a követelést, és közölte, hogy London nem fizeti be az összeget a megszabott határidőre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!