Nem akarnak tanulni az állástalanok

Kelemen Tibor keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján elmondta, az állástalanokat nehéz rávenni, hogy elvégezzenek például egy szabás-varrás tanfolyamot, mert nem akarnak az ágazatban dolgozni, keveslik ugyanis a megerőltető munkáért járó bért. Ám amikor már nincs más kilátás, akkor elmennek a készruhagyárba, egy hét gyorstalpalón megtanulják az alapokat, és szakképzetlenként dolgoznak – tudtuk meg.

A nadrággyárakban, a szalagmunkát végeztető üzemekben általában nagy a fluktuáció, sokat alkalmaznak, de sokan felmondanak, arra hivatkozva, hogy egészségi problémáik vannak, vagy nem felel meg a program, a túlórákat kifogásolják. Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, a pályakezdő fiatalok bejelentkeznek ugyan az ügynökségnél, hogy megkapják az állami támogatást, ám nem érdekeltek a munkahelykeresésben – egy részük arra készül, hogy egy év után folytatja a tanulmányait, sokan pedig a külföldi állásra várnak.

„A legnagyobb gondok a vidéki fiatalokkal vannak, ők a szüleik földjén próbálnak gazdálkodni, vagy a tehetősebb szomszédaiknál dolgoznak napszámban\" – mutatott rá Kelemen Tibor, aki szerint akadályt jelent, hogy nincs megoldva az ingázás lehetősége. „Ez egy ördögi kör. Amíg a falvakból nem járnak be városra dolgozni, addig a szállítási vállalatok nem látják a piacot, és nem indítanak járatokat, ám amíg nincs rendszeres buszjárat, addig a vidékiek nem merik bevállalni a városi munkát\" – magyarázta a munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója. Kelemen egyúttal arról is beszámolt, hogy tavaly 67 tanfolyamot szerveztek, ezeken 1135 munkanélküli vett részt, közülük 366-an találtak állást.

A tapasztalatok szerint egyébként különösen a romák körében magas a tartósan munkanélküliek aránya, ám őket támogatás nélkül nem lehet bevonzani a tanfolyamokra. „Ha nem kapnak pénzt, amíg tanulnak, akkor nem tudják eltartani a családot, hiszen napszámban dolgoznak, kukáznak, vasat vagy ilyenkor az erdőben tüzelőt gyűjtögetnek\" – magyarázta a munkaügyi szakember.

Kovászna megyében például a tartósan munkanélküliek 53 százaléka roma nemzetiségű, ugyanakkor az évek óta állástalanok 60 százaléka él vidéken, és szintén a 60 százalékuk az elemi iskolát sem végezte el. Az év végén Kovászna megyében 5,69 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, a nyilvántartásban szereplők 80 százaléka pedig már nem kapott segélyt. Az ügynökség adatai szerint 3800 cég 44 ezer munkavállalót foglalkoztatott, az átlagbér pedig 1754 lej volt.