Nem ad pénzt az IMF Athénnak

Ugyanakkor biztosra vehető a német újság szerint, hogy az IMF nem utalja át a most folyó, 110 milliárd eurós program rá jutó részének következő, e hónapban esedékes adagját Görögországnak. Lehet, hogy ezt a mintegy 4 milliárd eurós összeget az EU Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusának (EFSM) keretéből utalják ki Görögországnak. A német újság nem közölte értesülése forrását. A Bloomberg ügynökség eközben úgy tudja, az IMF azért tartja vissza a hitelrészletet, mert előbb tudni szeretné, hogyan képzeli az EU Görögország további finanszírozását. Korábbi hírek szerint az IMF garanciát akar az EU-tól Görögország teljes finanszírozási szükségletére a következő tizenkét hónapra. A tavalyi mentőprogramhoz kapcsolt feltételezések ugyanis nem teljesültek: részint Görögország nem hajtotta végre az összes tervezett deficitcsökkentést, részint már most látni, hogy nem tud visszatérni a nemzetközi tőkepiacra finanszírozásért jövő márciusban, ahogyan az eredeti tervben feltételezték. Államkötvényeinek piaci árfolyama 55 százalékos, irányadó tízéves kormánykötvényének piaci hozama 16,4 százalékos, több mint kétszer akkora, mint tavaly májusban. Az új hitel 2014-ig fedezné Görögország szükségletét.

Az EU pénzügyi biztosa, Olli Rehn mindazonáltal azt mondta a Bloomberg ügynökségnek, hogy bízik benne: néhány napon belül egyetértésre jutnak az IMF-fel az első görög program negyedéves felülvizsgálatának kérdéseiben. Az EU-bizottság, az IMF és az Európai Központi Bank képviselői ezekben a napokban tárgyalnak Athénban a görög kormány privatizációs és más egyensúlyjavító terveiről, illetve a végrehajtás külső ellenőrzéséről, amely bennfentesek szerint „példátlan” lesz független országok történetében. Rehn arról is szólt, hogy a görög államadósság „átalakítása lekerült a napirendről”, ellenben egy új megállapodáshoz tartozhatna az úgynevezett bécsi kezdeményezés megismétlése. Emlékeztetett arra, hogy amikor az EU és az IMF 2008–09-ben kisegítette Magyarországot, Romániát, Lettországot és Szerbiát, akkor a térségben érdekelt legnagyobb európai bankcsoportok – köztük az UniCredit és a Société Générale – egy bécsi értekezleten önkéntes alapon vállalták, hogy ezeknek az országoknak az adósságait rendre megújítják, azaz lejártakor új hitelre váltják. Ez a módszer – ellentétben az adósságcsökkentéssel vagy az aktuális lejáratok meghosszabbításával – nemigen rázza meg a piacokat.