Napelem tömbházon: hogyan működhet és mi vet árnyékot rá?

Az egyelőre csak ötlet szintjén megfogalmazott kormányzati elképzelés nem új keletű: szakmabeliek, érdekképviseletek jó ideje hangoztatják, hogy – több más nyugati országhoz hasonlóan – Romániában is meg kell teremteni a pontos jogszabályi keretet a tömbházakra telepíthető kiserőművek számára. Amit jelenleg nem tiltanak, ugyanakkor szükséges a lakók többségének beleegyezése. Viszont a hiányos törvényi háttér miatt egyelőre nemigen éri meg.

Rövidzárlatos szabályozás

Dan Pîrșan, a prosumerek (áramtermelő-fogyasztók) és az energiaközösségek szövetségének (APCE) elnöke a Hotnews hírportálnak úgy nyilatkozott, a társasházak tetejére 5–20 kilowatt teljesítményű napelemrendszereket lehetne telepíteni, egy kW-ra körülbelül 750 és 900 euró közötti költséggel kell számolni. Egy száz négyzetméteres tetőre 6-7 kW-os rendszert lehetne szerelni.

„De jelenleg szerintem ez ablakon kidobott pénz, hiszen a megtermelt áram csupán kevesebb mint tíz százalékát lehet felhasználni” – jelentette ki a szakember. Ugyanis a jelenlegi szabályozások szerint a fotovoltaikus rendszer által megtermelt energiával csak a közös tulajdonban lévő hálózatokat vagy berendezéseket lehet ellátni – például lépcsőház- vagy kültéri világítás, liftüzemeltetés –, a lakások nem használhatják fel; az országos hálózatba betáplált mennyiségnek csak a szolgáltatók örülhetnek, a lakók nem húzhatnak hasznot belőle.

Az is akadály, hogy jelenleg valamennyi fogyasztó külön-külön kötött szerződést a szolgáltatókkal, amelyek közül így akár több tucat is jelen lehet egyetlen panelben.

Egyébként ahhoz, hogy a lakásokban is fel lehessen használni a megtermelt áramot, amellett, hogy módosítani kell az érvényben lévő törvényeket, be kell szerelni egy, a nemzetközi szaknyelvben Virtual Net Metering néven ismert intelligens fogyasztásmérő rendszert. Az elv szerint az áramszolgáltató olyan arányban kompenzálja majd külön-külön a lakókat a napelemek által a hálózatba táplált áramért, amilyen arányban fogyasztanak.

korábban írtuk

Hiába telepítettem napelemeket, a hálózat nem tudja befogadni a termelt áramot

Hiába telepítettem napelemeket a telkemre, csak töredékét termelem annak az áramnak, amit termelhetnék; a hálózat ugyanis nem alkalmas az áram befogadására, és ha süt a nap, letiltja a napelemeimet – panaszolta a Krónikának egy olvasó.

Felvillanyozott közösség

Amint arról beszámoltunk, az energiaközösség mint jogi személy fogalma 2019-ben jelent meg az Európai Unió egyik irányelvében. Az anyaországi Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal ismertetése szerint az energiaközösség alapvetően energiatermelők és fogyasztók összessége. Önkéntes és nyitott részvételen alapul, a tagok vagy részvényesek irányítják, akik lehetnek természetes személyek, kisvállalkozások, helyi hatóságok.

Elsődleges célja nem a pénzügyi haszonszerzés, hanem tagjai, részvényesei vagy a működési területe számára környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyök biztosítása – úgy mint energiatermelés, beleértve a megújuló forrás alapú termelést, energiaelosztás, energiaellátás, energiafogyasztás, aggregálás, energiatárolás vagy energiahatékonysági szolgáltatások. De ide tartoznak az elektromos járművek feltöltésére irányuló szolgáltatások, továbbá egyéb energetikai szolgáltatások kínálata is tagjai vagy részvényesei számára.

Termelő lehet egy ház saját napeleme, de egy biogázüzem vagy egy szélturbina is, amiket az energiaközösség közös költségvetéséből finanszíroznak. Fogyasztó lehet egy lakás, egy családi ház, egy hivatal, egy vállalkozás, de egy elektromosautó-töltőállomás is. Az energiatároló biztosítja az esetlegesen túltermelt energia tárolását. A legfontosabb, hogy minden energiatermelő és -tároló eszköz és minden fogyasztó összeköttetésben van egymással, egy okos szoftver (smart grid) pedig minden termelt és fogyasztott energiát számon tart és a megfelelő helyre oszt.

korábban írtuk

Jó napot kívánnak a prosumerek, csak közben nehogy mással rosszat tegyenek

Az áramtermelő-fogyasztók számának örvendetes megugrásával párhuzamosan gyarapodnak a sajnálatos problémák is – fogalmazták meg szakemberek az Energia Világtanács romániai bizottsága által szervezett, a prosumerek előretörését elemző konferencián.

Romániában az energiaközösségek is még gyerekcipőben járnak, viszont a szakminisztérium e téren is tervezi a működésüket elősegítő törvényi háttér megteremtését. Európában már mintegy 9000 ilyen közösség jött létre, több országban állami támogatással. Ennek legfőbb előnye, hogy nem kell fizetni rendszerhasználati díjat az elosztóhálózat-üzemeltetőnek, így jelentősen csökkenhet a végösszeg.

Uniós töltőkábel

Amint Zarándy Tamás, a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetségének alelnöke a Makronóm portálon közölt írásában kifejtette, a „Tiszta Energia Minden Európainak!” elnevezésű csomagot az Unió 2016-ban hirdette meg, majd ennek keretében dolgozták ki a villamosenergia-irányelv módosítását, amelyet a tagállamoknak 2021-től kell alkalmazniuk.

Az új szabályok – többek között – bevezették az energiaközösségek, a termelő-fogyasztók és az aggregátorok fogalmát. Ez a korábbi egyirányú villamosenergia-ellátás kizárólagosságát – ahol a központi erőművek által termelt energiát a szállító- és elosztóhálózatokon keresztül juttatták el a fogyasztóhoz – feloldotta, és lehetővé tette olyan fogyasztói csoportok létrehozását, amelyek maguk állítják elő, tárolják, osztják és számolják el saját maguk között az energiát.

A jogszabály azt is előírja, hogy az így létrejövő energiaközösségek használhatják a közcélú villamosenergia-hálózatot, illetve továbbra is vételezhetnek a hagyományos ellátási láncokon keresztül.

Zarándy Tamás szerint egy társasház közösségi energiafelhasználása esetén az egyes lakók közötti elszámolás a lakóközösség által elfogadott és rögzített módszertan alapján történhet. Ennek alapja lehet az albetétek nagysága, a hozzájárulás aránya a napelemek telepítéséhez, de bármely más elvet is lehet alkalmazni. Az elosztás szofisztikáltabb, ám némileg költségesebb módja, ha minden lakás fogyasztását okosmérővel veszik nyilvántartásba. Ez a módszer lehetőséget teremthet arra is, hogy a fogyasztók az egyes berendezéseik – például hőszivattyúk, hűtő-fűtő klímák és hasonló nagy fogyasztóik – működtetését ahhoz igazítsák, hogy az adott negyedórában termel-e a háztetőn lévő napelem, így optimalizálva a megújuló energiából származó fogyasztásukat – olvasható a Makronóm portálon.

Spanyolországban – ahol elég a lakók egyharmadának beleegyezése – úgy oldják meg az energiaelosztást, hogy ha mondjuk egy 50 lakásos panel 17 tulajdonosa telepít napelemeket, egy okosmérő segítségével úgy szabályozzák, hogy valamennyi érintett a megtermelt energia tizenhetedét kapja. Ha utólag másik szomszéd is csatlakozni akar, beszállhat az eredeti költségekbe és ő is részesülhet az ingyenáramból.

Napelemes erkélyjelenet

Esete válogatja, hogy a hatóságok hogyan járnak el ilyenkor. Kolozsváron a szomszédok feljelentették a lakása ablakára és köré több kis napelemet felszerelő „ezermestert”, mondván: rendkívül elcsúfítja társasházukat. A rendőrség azonban nem lépett fel ellene, ugyanis a tájékoztatás szerint semmilyen előírás nem tiltja ezt, és nem is engedélyköteles. Viszont Nagyváradon eltávolíttattak egy erkélykorlátra szerelt energiatermelőt, mert állításuk szerint a mellvédhez már csak engedéllyel lehet hozzányúlni, rászerelni.

korábban írtuk

Mire alaposan beizzítottuk a napelemeket, lehűt minket a negatív áramár

Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.