Nagyhatalmi álmok a Székelyföldön

Grüman Róbert, a kezdeményező Kovászna Megyei Tanács alelnöke kifejtette, céljuk, hogy összefogják a turizmus szereplőit, mert ez lehet a versenyképesség, a foglalkoztatottság bővítésének alapja, és abban bíznak, hogy a Székelyföld turisztikai nagyhatalommá válik. Az eseményen együttműködési megállapodást írtak alá a Babeş–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatával – az önkormányzat három ösztöndíjat ajánlott fel azoknak a diákoknak, akik a szakdolgozatukat a háromszéki turizmus fejlesztéséről írják.

Tamás Sándor, a megyei közgyűlés elnöke köszöntőbeszédében rámutatott, tavaly 100 ezer turista 500 ezer vendégéjszakát töltött Kovászna megyében, 90 százalékuk román nemzetiségű, a vendégek mindössze 5-7 százaléka érkezett Magyarországról. „A feladat még több hazai turistát vonzani a térségbe, és elérni, hogy Magyarországról is többen jöjjenek” – összegezte a teendőket a politikus. Rámutatott, nem az osztrák, olasz sípályákkal, a magyar termálvizekkel vagy a Loire menti kastélyokkal kell versenyezni, hanem Kovászna megye egyediségét kell népszerűsíteni.

„Háromszéken 165 kúria és kis kastély van, a kisnemesi turizmus iránt egyre nagyobb az érdeklődés, ugyanakkor a mofetták, a hideg vizes vagy felmelegített borvízfürdők is vonzóak lehetnek, s a lovasturizmusra is építeni lehet” – mondta Tamás Sándor. Hangsúlyozta, nem az önkormányzat feladata az idegenforgalom megszervezése, de az infrastruktúra kiépítésével, képzések biztosításával a vállalkozók segítségére tudnak sietni. A megyei tanácsnak alárendelt Művészeti és Népiskola felnőttképzéseket szervez, szakácsokat, pincéreket tanítanak, hiszen az idegenforgalom egyik alapja a jól képzett szakember.

Tóth Birtan Csaba sepsiszentgyörgyi alpolgármester eközben arról értekezett, hogy a város elsősorban kulturális kínálatával tud megjelenni a megye turisztikai térképén, és felajánlotta, hogy segítik, együtt gondolkodnak a magánszférával. Édler András, a Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke emlékeztetett, a megye gazdaságának mindössze 2 százalékát teszi ki a turizmus, de úgy tűnik, sikerül kimozdítani ebből az „áldatlan állapotból” az ágazatot. Hozzátette, az idegenforgalmi adó bevezetéséről szeretnék meggyőzni az önkormányzatokat, jelenleg csak Kovászna városában fizetnek a turisták minden vendégéjszakáért 1 lejt, ebből 500 ezer lej gyűlt a város kasszájába, amit népszerűsítésre lehet fordítani.

Camelia Tărniceru, a turisztikai minisztérium igazgatója Mircea Dobre miniszter üzenetét tolmácsolta, majd a kérésre, hogy pénzt is várnak, azt mondta, készítsenek projekteket. Corina Martin, a Tengerpart–Duna-delta Egyesület és a Turisztikai Népszerűsítési és Fejlesztési Egyesületek Szövetsége (FAPT) vezetője a köz- és magánegyüttműködés (PPP) előnyeit ecsetelte. Hangsúlyozta, a román államnak csak kampányban van pénze a turizmus népszerűsítésére, ha a vállalkozók nem akarják, hogy Bulgária minden potenciális vendéget elcsábítson, fel kell vállalniuk ezt a feladatot. Rámutatott, három éve a konstancai reptérre egyetlen gép sem érkezett, a FAPT közreműködésével ma már húsz belföldi és öt külföldi járat landol. A Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület csatlakozott a szövetséghez, az együttműködés egyik eredménye, hogy a nyáron Mamaián háromnapos rendezvényen mutatják be és népszerűsítik a Kovászna megyei látnivalókat.