
A menedzsment javítása és tevékenységének hatékonyabbá tétele volt a célja az Electrica villamosenergia-szolgáltató vezetőtanácsa leváltásának, illetve lecserélésének – magyarázta csütörtöki közleményében Andrei Gerea leköszönő energetikai miniszter.
2015. november 12., 15:372015. november 12., 15:37
A tárcavezető ezt arra reagálva közölte, hogy a hét elején civil szervezetek – a Freedom House, az Expert Forum és az Európai Politikák Romániai Központ – azzal vádolták meg Gereát, hogy önkényesen beleavatkozott az Electrica tevékenységébe, megpróbálva ezzel kijátszani a többségi állami tulajdonban lévő vállalatot.
Ennek nyomán Sorin Cîmpeanu ügyvivő kormányfő szerdán felszólította arra, hogy tisztázza a helyzetet. Andrei Gerea szerint a korábbi, öttagú vezetőtanács „nem hajtotta végre a tagok által vállalt beruházásokat”, ezért tartotta szükségesnek leváltásukat.
„Hazugságokat terjesztenek az Electricáról”
„Sajnálattal tapasztaltuk, hogy egyes civil szervezetek bedőltek olyan egyéneknek, akik privilégiumaik elvesztésétől tartanak, ezért a politikamentesség álarca mögé bújva hazugságokat terjesztettek az Electrica helyzetéről. Nem tolerálunk olyan próbálkozásokat, amelyek az állami vállalatokon, valamint a részvényesek pénzén való élősködést célozzák” – fogalmaz a leköszönő miniszter meglehetősen szigorú hangvételű közleményében.
Gerea hangsúlyozta: az állam a szolgáltató részvényeinek 48,78 százalékát birtokolja, tehát nem rendelkezik döntő többséggel, a tárca által javasolt intézkedést pedig a részvényesek több mint 70 százaléka támogatta és megszavazta. Amint arról beszámoltunk, Gerea a hét elején azzal állt elő, hogy az öttagú vezetőtanácsot héttagúra bővítsék, a javaslatot pedig kedden el is fogadták a részvényesek. Ez azt jelenti, hogy a mostani tagokat is le kell cserélni, és hét új vezetőt kell kinevezni.
A tárcavezető arra is kitért, hogy a vezetőtanács tagjai 2000-ről 3000 euróra akarták emelni saját havi bérüket, emellett pluszjuttatást akartak bevezetni maguknak, miszerint 1000 eurót kaptak volna minden vezetői ülés után.
„A vállalat mely gazdasági eredményei indokolják ezeket az intézkedéseket? A vezetőtanács által idén augusztus végéig megvalósított beruházások alig 32 százalékát teszik ki a vállalat projekteknek. Ebből mindenki levonhatja a szükséges következtetéseket” – panaszolta az energetikai tárca vezetője. Hozzátette: mindig is az állami érdekeket, a döntések átláthatóságát, a befektetőkkel szembeni tiszteletet, az energetikai hálózat biztonságát, valamint a lakosságnak nyújtott szolgáltatások minőségének javítását tartották szem előtt.
Külföldi szakemberek a vezetőtanács tagjai
A részvényesek december 14-én gyűlnek össze, hogy új vezetőtanácsi tagokat válasszanak. Az Electricát eddig vezető tagokat tavaly ősszel nevezték ki: a tanács elnöke Victor Cionga, aki korábban a Raiffeisen befektetői csoportnál töltött be vezető pozíciókat, egy ideig pedig a Bukaresti Értéktőzsde vezérigazgatója volt. A tanácsnak tagja Arielle Malard de Rothschild, a Rothschild & Cie Bank Kelet-Európáért felelős volt alelnöke, Michiel Boersma, a legnagyobb holland energetikai vállalat, az Essent volt vezérigazgatója, Cristian Busu, a Bukaresti Gazdasági Akadémia oktatója és Victor Vlad Grigorescu, az Industrial Consult tanácsadó cég igazgatója.
A Freedom House, az Expert Forum és az Európai Politikák Romániai Központ szerint ezzel szemben „a leköszönő miniszter »post mortem« akart szert tenni pluszpénzre”. „Ez egy haldokló kormány, amely utolsó lépésként is tisztességtelenséget követ el” – fogalmaztak szerdai közleményükben a civil szervezetek arra utalva, hogy néhány napon belül a kormányt új kabinet váltja.
A kormány tavaly jegyezte be a londoni és bukaresti tőzsdén az Electricát, a beruházás pedig sikeresnek bizonyult, azóta ugyanis 496 millió euró értékben fogytak a részvények. A civil szervezetek hangsúlyozták: ezt az összeget beruházásokra, infrastruktúra-fejlesztésére kellett volna költeni.
Szerintük azonban az energetikai tárcát 2014 végétől vezető Andrei Gereának nem tetszett ez az elképzelés, a tőzsdei tevékenységből származó összeget ugyanis politikai célokra akarta fordítani. Emiatt önkényesen beleavatkozott az áramszolgáltató vezetőinek munkájába, de mivel nem járt sikerrel, ezen a héten újabb javaslattal állt elő, miszerint az eddig öttagú vezetőtanácsot héttagúra kell bővíteni. A javaslatot kedden el is fogadták a részvényesek.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
szóljon hozzá!