Fotó: Mediafax
2010. december 08., 08:402010. december 08., 08:40
A Traian Băsescu államfő által kért formában módosította tegnapi ülésén a képviselőház a nyugdíjtörvényt. Az immár jogerős törvény értelmében a nők 63, míg a férfiak 65 éves korukban mehetnének nyugdíjba – ezt az egyetlen cikkelyt módosították egyébként a döntéshozók. Mint arról beszámoltunk, a parlament által korábban elfogadott jogszabály még a nők és férfiak számára egyaránt 65 éves nyugdíjkorhatárt írt elő, azonban az államelnök nem írta alá a törvényt, hanem visszaküldte módosításra a két ház elé.
Eközben a kormány hétfő késő esti ülésén növelte azoknak a nyugdíjasoknak a számát, akiknek öregségi járandóságából levonják január 1-től az 5,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot. Mint Cseke Attila egészségügyi miniszter elmondta, ingyenes és ártámogatott gyógyszerek biztosítására, valamint kórházak működtetésére fordítják majd azt az 1,4 milliárd lejt, amelyet a 740 lejnél magasabb összegű nyugdíjakból január 1-jétől levonni tervezett 5,5 százalékos egészségügyi járulékokból kíván begyűjteni a kormány.
| Nem értenek egyet a nyugdíjasok a kormány azon döntésével, miszerint ezentúl egészségbiztosítási hozzájárulást kell fizetniük a 740 lejesnél nagyon havi járandósággal rendelkező idős személyeknek. Minderről tegnap nyilatkozott Viorel Copil, az egyik nyugdíjas szakszervezet elnöke, aki szerint a kormány egyenesen gúnyt űz a nyugdíjasokból, miközben lennének más forrásai a költségvetési bevételek növelésére. „Nem tudnak mást tenni, mint kilopni a pénzt az emberek zsebéből, hogy ők intézni tudják dolgaikat. Lennének más lehetőségek, de sokkal könnyebb mások zsebéből kivenni a pénzt, mint dolgozni és feltárni az adócsalásokat, illetve a feketemunkát. Mindenki szerencsétlenül fog járni, de főként a nyugdíjasok, mivel az így is kevéske járandóságból további összegekről kell lemondaniuk” – hangsúlyozta a szakszervezeti vezető. Hozzátette: a továbbiakban egyeztetnek a tömörülés megyei vezetőivel, s azt követően határoznak majd arról, hogy milyen tiltakozási formát választanak a kormány döntése ellen. Egyes megyei szervezetek eközben már be is jelentették, hogy tiltakozó akciókat készülnek szervezni a Demokrata-Liberális Párt vidéki székházai előtt. Ugyanakkor a nyugdíjasok levélben fordulnak Emil Boc kormányfőhöz, valamint Traian Băsescu államelnökhöz, amelyben kérik majd az egészségbiztosítási hozzájárulás befizetésére vonatkozó kötelezettség visszavonását. Azonban – hangoztatta a szakszervezeti vezető – nem is reménykednek abban, hogy akciójukkal bármit is el tudnának érni. „Megírtuk a leveleket, de ezek csak pusztába kiáltott szavak, figyelembe véve, hogy az államfő soha nem fogadott bennünket” – összegzett Viorel Copil. |
Az összesen 1,4 milliárd lej nagyobbik részét – egymilliárd lej – gyógyszerek ártámogatására különítik el, 400 millió lejt pedig kórházak finanszírozására fordítanak, mondta kedden az egészségügyi miniszter. Hozzátette: ennek az összegnek a felhasználásáról a 2011-es költségvetési törvény rendelkezik, amelyet a kormány kedden juttatott el a törvényhozásnak.
Cseke Attila elmondta, az intézkedés az egyik legnehezebb, amit meg kellett hoznia, de szükséges, tekintve, hogy a biztosítási rendszer 1997-es bevezetése óta a kivételezett csoportok száma 6-ról 13-ra növekedett. A miniszter emlékeztetett: az egészségbiztosítási hozzájárulások 2008-as csökkentése után az egészségbiztosítási alap bevételei folyamatosan apadtak az utóbbi években, miközben az ország lakosságának a fele – mintegy 10,8 millió személy – úgy jogosult az egészségügyi ellátásra, hogy mentesül a hozzájárulási kötelezettség alól.
„Most nem időszerű az egyéni hozzájárulás szintjének növelése, de az sem korrekt, hogy 10,8 millió ember mentesüljön a hozzájárulás befizetése alól, miközben a törvény alapján jogosult az ingyenes egészségügyi ellátásra. Ez az oka ennek a döntésnek, mivel az egészségbiztosítási alapnak több pénzre van szüksége” – mondta Cseke Attila.
Jelenleg az ország 21,5 millió lakosából 10 732 616 kivételezett, gyakorlatilag 6 729 264 személy fizet ma egészségügyi járulékot, amiből mintegy 5 000 000 alkalmazott, tette hozzá. „A kivételezett kategóriák számának csökkentése már régen időszerű volt, hiszen az egészség és az egészségügyi rendszer fenntartása is pénzbe kerül, és ettől nem tudunk eltekinteni” – mondta Cseke. Továbbra is járulék-befizetés nélkül biztosítottak a gyermekek, illetve a jövedelem nélküli egyetemisták és inasiskolások 26 éves korig.
A miniszter arról is beszélt tegnap, hogy nem mondott le korábbi kezdeményezéséről azzal kapcsolatban, hogy az Országos Egészségügyibiztosító Pénztár kerüljön át az egészségügyi tárca alárendeltségébe. „Míg az egészség politika az egészségügyi miniszter feladata, míg a társadalom a tárcavezetőt teszi felelőssé az egészségügyi rendszer működéséért, úgy gondolom: a rendszer finanszírozásának, vagyis a pénztár felügyeletének is az egészségügyi miniszter hatáskörébe kell tartoznia” – szögezte le Cseke.
Cseke Attila hétfőn este jelentette be, hogy a kormány úgy döntött: a 740 lejnél magasabb összegű nyugdíjak, illetve a forradalmárok (a sebesültek kivételével) életjáradékainak 5,5 százalékát egészségbiztosítási járulékként be kell fizetni. A kormány 1,4 milliárd többletbevételre számít a január 1-től bevezetésre kerülő intézkedéstől. Jelenleg csak az 1000 lejnél magasabb nyugdíjak adókötelesek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok