2012. március 22., 09:072012. március 22., 09:07
A lista másik végén Lengyelország áll, amelynek hazai összterméke reálértéken számolva a Capital Economics londoni felzárkózó piaci elemzőinek számításai szerint már 2009 második negyedévében ismét a válság kezdete előtti csúcsszinten volt, jelenleg pedig 11,3 százalékkal haladja meg az akkori értéket. A ház szerint tavaly Szlovákia és Oroszország gazdasága is beérte a válság előtti önmagát. A cég közgazdászainak előrejelzése szerint ugyanakkor a cseh, a bolgár, a román és a litván gazdaság teljesítménye 2014-ben, Magyarországé, Horvátországé, Észtországé és Ukrajnáé 2015-ben, Lettországé azonban csak 2017-ben éri el ismét a recesszió előtti kiinduló csúcsszintet.
Eközben az elemzőház szerint félrevezető képet ad a közép-kelet-európai gazdaságok állapotáról a növekedési ütemek kizárólagos figyelembevétele, a valós helyzetet pontosabban mutatja az egyes térségi nemzetgazdaságok jelenlegi és a pénzügyi válság előtti GDP-szintjeinek összevetése. Mint a szakemberek rámutatnak, hatalmas különbségeket jelez a közép-kelet-európai gazdaságok között abból a szempontból, hogy a vizsgált térségi országoknak mennyire sikerült megközelíteniük, illetve meghaladniuk a válság előtt mért legmagasabb GDP-értékeket.
A ház elemzői kimutatták például, hogy bár az észt gazdaság tavaly a régió növekedési éllovasa volt, 7,6 százalékos egész éves GDP-pluszszal, Észtország hazai össztermékének értéke azonban a jelenlegi állapot szerint még mindig 9,8 százalékkal elmarad a globális pénzügyi válság előtti csúcsától. Eközben például Magyarország tavalyi egész évi átlagos GDP-növekedése reálértéken 1,7 százalék volt, a magyar gazdaság által megtermelt össztermékérték azonban már csak 4,6 százalékkal volt kevesebb a válság előtt mért csúcsszintnél – derül ki a Capital Economics legfrissebb londoni elemzéséből.
A cég szerint a még mínuszban lévő térségi országok mindegyikére igaz, hogy minél tovább tart a kilábalás a válság következményeiből, annál nagyobb a kockázata annak, hogy ezek a gazdaságok tartós károsodást szenvednek. Ez különösen Lettország esetében aggasztó, itt ugyanis a magas munkanélküliség a fiatal és képzett munkaerő tömeges kivándorlását eredményezte, tovább rontva az egyébként is rossz demográfiai mutatókat. Ennek alapján nem feltétlenül állja ki az idő próbáját az a megítélés, hogy „Lettország a takarékosság mintaképe” a térségben – vélekedtek az elemzők.
Az utóbbi időben más nagy londoni házak azonban egyre jobb előrejelzéseket adnak az euróövezetre és ennek nyomán a közép-európai térségre is, és a citybeli elemzői közösségben nem konszenzusos előrejelzés, hogy a magyar gazdaság az idei évet recesszióban tölti. A BNP Paribas bankcsoport befektetők számára nemrégiben öszszeállított, frissített térségi helyzetértékelésében – mint arról beszámoltunk – jelentősen javította a közép-kelet-európai gazdaságokra adott idei és jövő évi növekedési előrejelzését, miután 0,7 százalékponttal emelte a német gazdaságra szóló idei növekedési becslését is.
A cég közölte: jelenleg azzal számol, hogy a német GDP-érték 2012 egészében 1,1 százalékkal növekszik. A ház mindezek alapján az általa vizsgált öt térségi gazdaságra – Magyarországra, Csehországra, Lengyelországra, Bulgáriára és Romániára – adott idei átlagos növekedési előrejelzését a korábbi 0,6 százalékról 1,4 százalékra, a jövő évit 2,2 százalékról 2,6 százalékra emelte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok