
Fotó: Pixabay.com
A BCR közgazdászai lefelé módosították az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzésüket: az új cél 8 százalék a korábban becsült 8,7 százalék után. Az infláció leglátványosabban a második negyedévben fog csökkenni Romániában a friss prognózis szerint.
2023. február 09., 13:032023. február 09., 13:03
„Az alacsonyabb határidős nyersanyagárak és az alacsonyabb energiaárak miatt lefelé módosítjuk az év végi inflációs előrejelzésünket. Az inflációs nyomás az első negyedév után enyhülni fog az energiaár-összetevő kedvező alakulásának köszönhetően. Az év végére 8 százalékos inflációt várunk a korábban becsült 8,7 százalékhoz képest” – fogalmazták meg a BCR közgazdászai a Wall-street.ro gazdasági portál által idézett prognózisukban.
A BCR optimizmusa elsősorban az alacsonyabb energiaárakhoz kapcsolódik, figyelembe véve az uniós szinten meghatározott energiaár-plafonokat. Az elkövetkező időszakban várhatóan az alapanyagárak is csökkennek, miután a határidős nyersanyagárak a közelmúltban csökkentek – áll az előrejelzésben.
„Miután 2022-ben történelmi csúcsokat ért el, a globális energiapiac idén valószínűleg stabilabb lesz, enyhe téllel és »nyugodtabb« energiaárakkal. A határidős jegyzések azt jelzik, hogy a villamosenergia- és földgázárak 2023-ban mérséklődnek, még ha jelentősen az elmúlt 5 év átlaga felett maradnak is” – vélik a BCR közgazdászai.
A prognózis szerint ugyanakkor a jegybank által az inflációs nyomás nyomon követésére használt maginfláció (az infláció, amelyből az olyan volatilis árakat, mint az élelmiszerek, az energia, a dohányáruk, kivonják) várhatóan idén februárban valamivel 15 százalék felett tetőzik, és az év utolsó negyedéig 10 százalék felett marad.

Elkerüli idén a recessziót Románia gazdasága, a bruttó hazai termék (GDP) növekedése azonban 2023-ban 2,5 százalékra lassul, ami egyértelműen elmarad az egy évvel korábban becsült 4,7 százalékos ütemtől – vetíti előre a BBTE kutatócsoportja.
„Úgy véljük, hogy a maginfláció valószínűsíthető csökkenése némi lélegzetvételnyi mozgásteret adhat a román jegybanknak a kamatlábak tekintetében, különösen mivel más közép- és kelet-európai központi bankok már jelezték a kamatemelési ciklus végét” – állapítják meg a BCR közgazdászai, akik arra számítanak, hogy a Román Nemzeti Bank 2023-ban 7 százalékon tartja az irányadó kamatlábat.
Előrejelzésük szerint az éves infláció 2024 végére 5 százalék körüli szintre csökken, ami középtávon még mindig a Román Nemzeti Bank (BNR) 2,5 +/– 1 százalékos becslésének felső határa felett van.
A repce iránt mutatkozik jelenleg a legerősebb kereslet az olajosnövény-piacokon. A biodízelgyártás növekvő alapanyagigénye, az energiapiacok bizonytalansága és a szűkös globális készletek együttesen magas árszintre emelték a repce jegyzését.
Az elmúlt évek drágulásai radikálisan megváltoztatták számos romániai család költségvetését. Mutatjuk, hogy elemzők szerint mekkora jövedelemre lenne szükség ahhoz, hogy tisztességes életet élhessünk anélkül, hogy állandóan a pénz miatt kellene aggódni.
Románia-szerte több ezer adóhatósági alkalmazott szüntette be csütörtök reggel a munkát. Tiltakozások vannak a nyugdíjhivataloknál, de a bíróságokon is.
Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Szlovákia hatékony intézkedéseket tett a túlzott költségvetési hiány korrekciója felé.
Megszavazta szerdán a képviselőház mezőgazdasági bizottsága az alapélelmiszerek árréskorlátozásának meghosszabbítását az év végéig – adta hírül Facebook-oldalán Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
A tonhal, a szardínia, a görög joghurt és a növényi tej a bevásárlókosár új sztárjai. A közösségi médiában megjelenő trendek egyre nagyobb hatással vannak a romániai fogyasztók étkezési szokásaira is.
Olyan erdélyi repülőtér is akad, ahol az elmúlt időszakban a járatlemondások aránya a tavalyi több mint nyolcvanszorosára nőtt, és ez nem csak romániai jelenség.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) rontotta a román gazdaság idei teljesítményére vonatkozó előrejelzését: a februárban valószínűsített 1,2 százalékos növekedés helyett most 0,2 százalékos visszaesést vár.
Közel 200 millió eurós szerződést köt a kormány a nagyváradi üzletember, Teszári Zoltán érdekeltségébe tartozó Digi Communications távközlési cég az európai uniós haderő-fejlesztési program (SAFE) keretében.
A fokhagymát termesztő gazdálkodóknak már csak néhány nap áll rendelkezésükre, hogy igényeljék a fokhagymatermesztési támogatási program keretében nyújtott, 3000 euró/hektár összegű támogatást.
szóljon hozzá!