
Megújítja a bankjegysorozatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB); először a tízezer forintos bankjegyek változnak – ezek keddtől ugyan már hivatalos fizetőeszköznek számítanak, de a gyakorlatban decembertől jelennek meg a forgalomban.
2014. szeptember 01., 15:372014. szeptember 01., 15:37
Az MNB hétfőn sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 2014 és 2018 között megújítja az 1997 és 2001 között bevezetett jelenlegi bankjegysorozatot, és újratervezett, továbbfejlesztett, a hamisítás ellen az eddiginél jobban védett bankjegyeket bocsát ki. A korszerűsített bankjegyeket a feldolgozó és elfogadó automaták is egyszerűbben és gyorsabban tudják majd kezelni.
Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kiemelte: a hat címletet tartalmazó bankjegysorozatból első lépésként megújított tízezer forintos 2014. szeptember 2-ától már hivatalos fizetőeszközzé válik, de 2014 decembertől jelenik meg tömegesen a forgalomban. Az új tízezresen továbbra is Szent István király látható majd, a hátoldalán marad az esztergomi látkép, de a főbb motívumok és az értékjelzés érdes felületű, jól tapintható lesz.
Az alelnök kitért arra: a mostani tízezresek is forgalomban maradnak egy ideig, bevonásukról a jegybank később dönt. Az alelnök kérdésre elmondta: az euró bevezetésére nincs céldátum, ha a kormány majd eldönti, hogy mikor kívánja az ország az eurót bevezetni, akkor „a készpénzlogisztikai szakemberek\" megtervezik a forgalombahozatal teendőit. A bankjegycsere teljes költsége 15-20 milliárd forintra tehető majd, de ebből tisztán az új bankjegyek cseréje, forgalomba hozatala 6-8 milliárd forintra rúg.
Mádi László, a készpénzlogisztikai igazgatóság vezetője elmondta: az új bankjegycímletek a korábbinál jobban tapinthatók lesznek, tényleges formájukat a vakok és gyengénlátók szövetségével konzultálva alakították ki. Hozzátette: a címletek színükben a korábbinál jobban különböznek majd, a bankjegyek továbbra is papíralapúak maradnak.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!