„A Félixfürdő-környéki talajkutatások nem palagázra vonatkoznak” – szögezte le Claudiu Pop, Bihar megye kormánymegbízottja, amikor csütörötkön bejelentette: sikerült elérnie, hogy feloldják az Országos Ásványkincshatóság (ANRM) és a kanadai East West Petroleum kőolajipari társaság 2011-es megállapodásának titkosítását, az ANRM honlapján nyilvánosságra hozott koncessziós szerződésben foglaltak pedig a riadalmakkal ellentétben kizárólag a hagyományos szénhidrogén-származékok feltárását említik.
2014. január 16., 19:532014. január 16., 19:53
A sajtótájékoztatón jelen lévő ANRM-elnök, Gheorghe Duţu arra is rámutatott, hogy az „EX-3 Félixfürdő” elnevezést szerencsétlenül választották, mert a megegyezés kidolgozásakor figyelembe vették a hidrogeológiailag és természetrajzilag védett övezeteket, ezekre nem is terveznek kutatást. Dumitru Nicolae, az ANRM mérnöke azt is elmagyarázta, hogy bár térképen fedhetik egymást a kőolaj- és a termálvízlelőhelyek, a törvény tiltja, hogy ott ahol már termálvizet tárnak fel, kőolajipari tevékenységet is folytassanak.
Mint ismeretes, a titkosítás feloldását a termálvizéről ismert üdülő sorsáért aggódó Bihar megyeiek sorozatos tiltakozása előzte meg. Korábban ugyanis hiába bizonygatták az érintettek, hogy nem palagázt keresnek Félixen, mert a tengerentúliak épp azzal a palagáz-kutatásra jellemző hidraulikus repesztéssel bányásznak, amelyet az Európai Bizottság tanulmánya több szempontból veszélyesnek tart. Ezzel a módszerrel ugyanis a mélységi kitermelés során használt kémiai anyagok bekerülhetnek a talajba, egyes szakemberek szerint pedig még a földrengésveszélyt is fokozza az eljárás.
Ezzel kapcsolatban Corneliu Dinu, a Bukaresti Egyetem geológiai fakultásának professzora csütörtökön leszögezte: „semmi különleges nincs a palagáz-kitermelésben, voltaképp alig van eltérés a hagyományos gázok kitermeléséhez használt technológiával szemben”.
„Az altalaji-kitermelések majd 90 százaléka hidraulikus repesztéssel történik, még a Bihar megyei termálvíz esetében is ezt használják. Teljes felelőséggel ki merem jelenteni, hogy napjaink modern technológiája már biztonságos” – igyekezett csillapítani a kedélyeket. Dinu és Duţu is igyekeztek ugyanakkor mindenkit meggyőzni, hogy az elkövetkező 2-4 évben úgyis csak feltérképezik a térség geológiai forrásait, a kitermelést már komoly engedélyeztetési procedúra fogja megelőzni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!