
Elsősorban a magyarországi piacok felé nyitni kívánó romániai, illetve az onnan ide érkező kis- és közepes vállalkozóknak tud operatív segítséget nyújtani a Magyar Nemzeti Kereskedőház kedden felavatott nagyváradi és aradi regionális irodája.
2015. december 08., 19:022015. december 08., 19:02
A Kárpát-medencére fókuszáló külgazdasági intézményrendszer jelenleg 35 irodát működtet, a jövő év első felének végéig pedig további huszonkét képviseleti pontot nyitna. Mint azt Skapinyec Péter, a zrt. igazgatója a váradi székházavatón jelezte: ezt a közép-európai kereskedelemfejlesztési hálózatot a magyar állam és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azért alapította három évvel ezelőtt, hogy az anyaországi stratégiával összhangban új piacokat nyisson a magyar vállalkozások számára.
A nagyváradi iroda koordinálásával megbízott Sárközi Zoltán a Krónikának rámutatott, segítséget tudnak nyújtani a termékek új piacra való bevezetésében, partnerkeresésben és egyéb gyakorlati tanácsadással és ügyintézéssel szolgálhatnak. „Ez oda-vissza működik” – hangsúlyozta.
Mint magyarázta, ha egy magyarországi cég regisztrálja magát a budapesti irodában azzal a szándékkal, hogy Nagyváradon szeretne raktárt vagy munkapontot nyitni, illetve egyéb tevékenységet folytatni, akkor onnan hozzájuk irányítják. Egy idegen országban a könyveléstől, a jogi tanácsadáson át, a tolmácsoláson keresztül a munkaügyi feltételek ismeretéig sok mindenre szükség van, de a hálózat révén ezt gyorsan és hatékonyan tudják biztosítani. A regisztráció ingyenes, a különböző szolgáltatásokért a központi iroda számláz.
Érdeklődésünkre Sárközi leszögezte: a kereskedelmi kamaráknak nem konkurenciái, hanem kiegészítik egymás tevékenységét. A váradi iroda megnyitóján jelen volt Joó István, a Duna Régió Stratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztos is, aki rámutatott, 2015 szeptemberéig Magyarország Romániát célzó külkereskedelme 3,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest, és ez a statisztika tovább javulhat.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
szóljon hozzá!