Megkérik a romániai üdülés árát – Fő a biztonság

A Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, az Utazási Irodák Országos Egyesülete (ANAT) középrégiójáért felelős alelnök elmondta, sok esetben az itteninél jobb szolgáltatást kínáló kelet-magyarországi szállodák és a wellness- vagy gyógyturizmus olcsóbb, mint a romániai.
Példaként említette, hogy Brassópojánán a négyéjszakás szilveszter 900 euróba kerül, míg egy hasonló kategóriájú magyarországi wellness-szállóban fele az ár. Ausztriában pedig sokkal olcsóbban lehet sízni, mint Pojánán, és bár az elmúlt években erre soha nem volt példa, a híres osztrák síközpontokban még mindig van hely, s Bécsben is jó áron lehet foglalni. Romániában pedig a magas árak ellenére a legtöbb szállodában már telt ház van, szilveszterre pedig mindent lefoglaltak.

„Felértékelődött a biztonság. Az utazási trendeket eddig nem befolyásolták ilyen nagymértékben a geopolitikai történések, ám most Románia megbízható, biztonságos, de még kuriózumnak tekintett úti cél” – részletezte a turisztikai szakember. Hozzátette, aki eddig halogatta a kelet-közép-európai üdülést, most már szívesen látogat ezekre a helyekre. Az árat pedig a kereslet szabályozza, elsősorban a belföldi piac. „Ha van, akinek eladni, magasak az árak” – összegezte az idegenforgalmi szakértő, aki szerint ugyanakkor nem az árakat kell csökkenteni, hanem a minőséget kell javítani. Mint ecsetelte, jelenleg a romániai vendéglátók mintegy 10 eurót szánnak egy fő napi ellátására, ennyi pénzből pedig nem lehet minőséget kínálni.

Sokféle turista érkezik az országba. A tapasztalat szerint például a Károly herceg vagy Kálnoky gróf által idecsalogatott külföldiek, a nyugat-európai turisták bevállalósabbak, mint a szomszéd országokból érkezők. Őket nem zavarja annyira a rossz út, rácsodálkoznak azokra az apróságokra, amit máshol nem láthatnak, például arra, hogy megy a tehén az utcán.

A nyugat-európai, a magyarországi vagy éppen a dél-romániai vendégeknek más-más elvárásaik vannak, de az közös, hogy a szálláshelyet önmagában már nehéz értékesíteni, a szilvapálinka és a fatányéros már nem varázsolja el a turistát. „Programokat kell kínálni, wellness-szolgáltatást, természetjáró túrákat, hagyo­má­nyos­­mes­terség-bemu­ta­tó­kat, vagy az épített örökség, a természeti látványosságok keltik fel a turisták érdeklődését” – mutatott rá László Endre, aki az érdeklődőknek azt ajánlja, hogy inkább keressenek turisztikai csomagokat, hiszen az gazdaságosabb, mint az alapár, és pluszszolgáltatást, programokat is kínálnak hozzá, így a vendégnek nem kell azon gondolkodnia, hogy mivel tölti az idejét, nem unatkozik.

László Endre ugyanakkor rámutatott, a romániai turizmus egyik legnagyobb gondja a szakképzett munkaerő hiánya, aminek pedig az az oka, hogy nincs minőségi szakoktatás sem középszinten, sem az egyetemen. A turisztikai vállalkozók éppen ezért gyakran külföldi oktatókat szerződtetnek, rövid felkészítőket tartanak, de így kis lépésekben haladnak. „Visszatérő kérdés, hogy a vendéglátók miért nem mosolyognak. Persze alacsonyak a bérek, de ez csapatmunka: ha kedvesek, jól megy a vállalkozás, később a fizetéseket is lehet emelni” – hívta fel a figyelmet a szakember.