Mennyi az annyi? Az új javaslat értelmében a magánnyugdíj 35 százalékához lehetne egy összegben hozzáférni
Fotó: Csató Andrea
Nem az eredeti formájában fogadják el a magánnyugdíjak kifizetéséről szóló törvénytervezetet, miután az heves vitákat váltott ki a társadalomban és politikai körökben – értesült az Economica.net.
2025. augusztus 18., 16:412025. augusztus 18., 16:41
A gazdasági portál közölte: a vitában közvetlenül részt vevő politikai és közigazgatási források szerint valószínűleg módosítások lesznek a magánnyugdíjból egyben felvehető összeg és a teljes összeg kifizetésének maximális időtartama tekintetében.
A módosítás értelmében azok, akik magánnyugdíj-számlával rendelkeznek (jelenleg több mint 9 millióan, közülük 8,3 millióan kötelezően részt vesznek a II. pillérben),
– közölte a portál a tárgyalásokhoz közel álló politikai és közigazgatási forrásokra hivatkozva.
A kormány arra készül, hogy elhalassza a magánnyugdíjhoz való hozzáférést módosító törvénytervezetet – közölte az Economica.net gazdasági portál.
Mint arról beszámoltunk, a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvénytervezet jelenlegi formájában azt írja elő, hogy a felhalmozott összeg legfeljebb 25 százaléka vehető fel egy összegben, és a maradék összeg kifizetése akár 10 évre is kiterjedhet.
Jelenleg a magánnyugdíjak kifizetése a pénzügyi felügyelet (ASF) szabályozása alapján történik, amely szerint
(nyugdíjkorhatár elérése, rokkantság vagy halál, amely esetben az eszköz az örökösökre száll), vagy öt évre elosztva veheti fel.
A portálnak nyilatkozó források szerint miután a tervezet heves vitákat és reakciókat váltott ki minden területen, fontolóra vették a szélesebb körű viták lehetőségét, sőt a tervezet módosítását is.
Nincs probléma a magánnyugdíjak kifizetésével, a II. pillér alapjaival, amelyeknek „nagyon magas a likviditásuk” – jelentette ki Radu Crăciun, a Romániai Magánnyugdíjpénztárak Szövetségének elnöke hétfőn egy sajtótájékoztatón.
A viták nyomán Ilie Bolojan miniszterelnök további részleteket és vitákat kért ebben a kérdésben.
Időközben a Gazdasági és Szociális Tanács (CES) keretében már megtartottak egy találkozót a parlamentben, amelyen részt vettek a törvény kidolgozóinak (pénzügyi felügyelet és munkaügyi minisztérium), a nyugdíjalapok kezelőinek, valamint a szakszervezetek és a munkaadók képviselői.
Ilie Bolojan kormányfő vasárnap este kifejtette, hogy a jelenleg közvita alatt álló magánnyugdíjtörvény tervezete nem kobozza el az állampolgárok által felhalmozott pénzösszegeket.
A héten újabb találkozóra kerül sor, amelyet a munkaügyi minisztérium szervez.
Mint arról beszámoltunk, a magánnyugdíjhoz való hozzáférést szabályozó törvényt már több mint 13 évvel ezelőtt, a rendszer bevezetése után három évvel el kellett volna fogadni, ahogyan azt maga a magánnyugdíj-rendszer létrehozásáról szóló törvény is előírta.
A törvényjavaslat lényege az, hogy megszűnik a lehetőség, hogy a járulékfizető pénzét egy összegben fizessék ki, vagyis hogy az ember akkor vegye fel a pénzt a számláról, amikor jogosulttá válik a nyugdíjra, ahogyan ez jelenleg történik.
Az államnak nincs joga megmondani, mit kezdjen az ember a saját pénzével – írta közösségi oldalán pénteken Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.
Fontos szempont, hogy a közel 200 000 román állampolgár közül, akik már megkapták a II. pilléres nyugdíjat a 2016 januárja (amikor a kifizetések láthatóvá váltak) és 2025. március 30-a (az ASF legfrissebb adatai) közötti időszakban,
Ez annak ellenére történt, hogy lehetőségük volt a pénzt öt év alatt részletekben felvenni, ami adócsökkentéssel is járt volna.
Tehát, legalábbis a 9 millió résztvevő számláinak jelenlegi eszközállománya alapján, egyértelműen az egyszeri kifizetést részesítik előnyben, és annak eltörlése elégedetlenséget fog okozni.
A rendszerben jelenleg több mint 36 milliárd euró van, ami már a bruttó hazai termék (GDP) több mint 10 százalékát jelenti.
A magánkezelésű nyugdíjrendszerbe, a II. pillérbe 2009-es bevezetésekor automatikusan bekerült az összes 18 és 35 év közötti román munkavállaló.
Jelentős változtatások várhatók a romániai nyugdíjrendszerben, ha a kormány és a parlament rábólint a magánnyugdíjalapok működését szabályozó törvénytervezetre.
A munkaadók a társadalombiztosítási rendszerbe befizetett teljes 25 százalékos hozzájárulásból 4,75 százalékot automatikusan a magánkezelésű rendszerbe utalnak át.
Az összeghez való hozzáférés korlátozását az alapkezelők szerint az indokolja, hogy 2030-tól kezdenek nyugdíjba vonulni az egyik legnépesebb – úgynevezett dekrétum – generáció tagjai, így ha mindenki egyszerre akarná kivenni a pénzét, az leterhelné a rendszert.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!