
Nem aprópénz. Míg májusban még „csak” 24 552 lej volt a legnagyobb különleges nyugdíj, júliusra meghaladta a 25 000 lejt
Fotó: Haáz Vince
Idén júliusban 11 696 személy részesült szolgálati nyugdíjban, 108-cal több, mint egy hónappal korábban. A legtöbben közülük, 5651-en a bírák és ügyészek jogállására vonatkozó 2022/303-as törvény alapján részesülnek szolgálati nyugdíjban – közölte pénteken az országos nyugdíjpénztár (CNPP).
2024. augusztus 02., 10:582024. augusztus 02., 10:58
A bírák és ügyészek jogállására vonatkozó 2022/303-as törvény alapján utalták az elmúlt hónapban a legmagasabb összegű, 25 049 lejes szolgálati nyugdíjat is; ebből 21 984 lej az állami költségvetésből és 6833 lej az állami társadalombiztosítási költségvetésből került ki.
A Románia diplomáciai és konzuli testületének szolgálati nyugdíjat előíró 2015/216-os törvény alapján júliusban 805-en kaptak szolgálati nyugdíjat. A diplomaták szolgálati nyugdíjának átlagértéke 6661 lej, amiből 3151 lejt biztosítottak az államkasszából.
A romániai polgári légi közlekedésben dolgozó hivatásos repülőszemélyzet jogállását szabályozó 2015/83-as törvény alapján júniusban 1384 kedvezményezett kapott szolgálati nyugdíjat, 12.940 lej átlagértékben, amiből 8296 lejt az állami költségvetésből fizettek ki.
A bíróságok és ügyészségek kisegítő szakértői személyzetének jogállására vonatkozó 2015/130-as törvény révén 2292-en kaptak szolgálati nyugdíjat az elmúlt hónapban. Ezeknek a nyugdíjaknak az átlagos összege 6509 lej volt, amiből 3634 lejt biztosítottak az állami költségvetésből – derül ki az Agerpres hírügynökség által idézett tájékoztatásból.

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint 2024 májusában 11 541 különnyugdíjat fizettek ki, 70-nel többet, mint előző hónapban.

A legmagasabb romániai nyugdíj a januári emelést követően meghaladja a havi bruttó 100 ezer lejes összeget. És nem különleges nyugdíjról van szó.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!