
Részben megerősítette, részben azonban cáfolta szerda este kiadott közleményében az adóemelések kapcsán a napokban a sajtóban napvilágot látottakat a pénzügyminisztérium.
2013. augusztus 07., 16:492013. augusztus 07., 16:49
Amint arról beszámoltunk, kiszivárgott egy szándéknyilatkozat, ami egyes források szerint a Ponta-kormánynak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szembeni vállalásait tartalmazó szándéknyilatkozat, amelyre az újabb készenléti hitelmegállapodáshoz van szükség.
A dokumentum értelében akár tízszeresére is nőhet az ingatlanadó azon magánlakások esetében, amelyek egyúttal cégszékhelyként is szolgálnak, továbbá társadalombiztosítási hozzájárulást kell a jövőben fizetni az ingatlan-bérbeadásból származó bevételek után, s nem ússzák meg a többletbefizetést a nagyjövedelmű családfenntartók sem, akiknek házastársa vagy nagykorú gyermeke nem áll alkalmazásban, nekik is hozzájárulást kell fizetniük nem dolgozó családtagjuk után.
A pénzügyminisztérium nem sietett egyébként cáfolni a már hét végén felröppent információkat, szerda esti közleményében viszont leszögezte, hogy az újabb készenléti hitelmegállapodás nem újabb adók és illetékek bevezetéséről szól. „Az új szándéknyilatkozat reformokról szól olyan ágazatokban, mint az egészségügy, közlekedés, energetika, uniós alapok lehívása, az állami vállalatok átszervezése stb. Ezek a reformok biztosítanák a fenntartható makrogazdasági egyensúlyt, valamint a gazdasági növekedés folytatását\" – mutat rá a közlemény.
A pénzügyminisztérium a sajtóhoz eljuttatott dokumentumban cáfolta, hogy egészség- és társadalombiztosítási hozzájárulást kellene fizetniük a családfenntartóknak nem dolgozó családtagjuk iránt is, egyenesen „teljesen valótlannak\" nevezték ezt az információt.
Részben megerősített információk
Az ingatlanok felhasználástól függő differenciált adózása már ennél valószínűbb, várhatóan január elsejétől lényegesen nagyobb ingatlanadót kell majd azoknak befizetniük, akiknek saját otthonuk egyúttal cégszékhelyként is szolgál. A szaktárca közlése szerint az intézkedés bevezetése nem új ötlet, szerepelt az már korábbi szándéknyilatkozatokban is, az ötlet maga pedig az üzleti szférától származik. Mint részletezik, azért kérték a vállalkozók ezt az adóemelést, mivel a jelenlegi helyzet tisztességtelen versenyhelyzetet teremt különböző vállalkozások között a különböző szintű adók miatt.
Az pedig már majdnem bizonyos, hogy jövőre egészségbiztosítási hozzájárulást kell majd fizetni az adó mellett az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmek után, a pénzügyminisztérium közleménye megjegyzi ugyanis, hogy szélesíteni kívánják a hozzájárulást fizetők körét, s minden jövedelem után kellene egészségbiztosítást fizetni.
Államfői bírálat
A fék behúzásához hasonlította szerdán Traian Băsescu államelnök azt, hogy a Ponta-kormány válságidőben adóemelésekkel próbál plusz költségvetési bevételekre szert tenni, miközben nem használja fel a Románia rendelkezésére álló európai uniós forrásokat. Az államfő ugyanakkor felidézte, ő maga ellenezte, hogy a Boc-kormány 19 százalékról 24 százalékra emelte az általános forgalmi adót (áfa/TVA). „Hál\' Istennek, hogy végül csak az áfát emelték meg\" – jegyezte meg.
A jelenlegi helyzetre utalva kifejtette, a válságnak nincs vége, miközben Európa recesszióban van, Románia épphogy a felszínen evickél, ilyenkor pedig szerinte „egy kormány lehet, nem tud adót csökkenteni, de azokat emelni hatalmas tévedés\". Rámutatott, az országban jelenleg nagyon sok cég „él\" ingatlan-bérbeadásból. „Úgy vélem, nem összehangolt, nem megfontolt politikák ezek\" – szögezte le Traian Băsescu.
Amint arról beszámoltunk, egy nappal korábba Călin Popescu-Tăriceanu volt miniszterelnök, jelenleg kormánypárti politikus is bírálta a Ponta-kabinet adóemelési terveit. „Hibának, súlyos adópolitikai ballépésnek tartom a többletadó kivetését azon vagyonelemekre, amelyek egy piacgazdaságban a szociális védőháló szerepét játsszák. Ahelyett, hogy az – adott esetben idős – emberek a markukat tartanák az állami segélyekért, ingatlanuk bérbe adásából többletjövedelemre tesznek szert, így az államnak már nincs több kötelezettsége velük szemben\" – hangoztatta Tăriceanu. A politikus szerint a kormány által tervezett adók azt a mentalitást tükrözik, amely szerint büntetni kell azokat, akik valamilyen tulajdonnal rendelkeznek.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!