Hirdetés

Még nem teljes az Unió talpra állása

A gazdasági válság következményeinek kezelése összeurópai feladat – hangoztatta Maros Sefcovic, az EU intézményközi kapcsolatokért felelős biztosa tegnap Budapesten az uniós tagállamok európai ügyi bizottságainak ülésén, az úgynevezett COSAC-találkozón.

2011. május 31., 08:542011. május 31., 08:54

 „A gazdasági válság következményeinek kezelésével egy tagállam sem képes egyedül megbirkózni, ez összeurópai feladat” – fogalmazta meg Maros Sefcovic. Az Európai Bizottság alelnöke kiemelte: az EU-nak nem sikerült ugyan megelőznie a válságot, de csökkentette hatásait, és olyan eszköztár kialakításán dolgozik, amely segíthet kivédeni a jövőbeli kríziseket. „Bár az optimizmus részben ismét jellemzi Európát, még nem teljes a talpra állás, és a gazdaság teljesítménye nem felel meg mindenben a várakozásoknak” – mondta.

Az előadását követő vitában a biztos kijelentette: meg kell határozni, hogyan alakítsák ki a gazdasági irányítás uniós, illetve tagállami hatáskörét. Hangoztatta: a bizottság egyetlen olyan intézkedést sem tervez, amely korlátozná a tagállamok nemzeti szuverenitását. Megítélése szerint a pénzügyi rendszer reformját illetően az év végére jelentős változásokat érnek majd el.

„Magyarország háborúban áll”

Orbán Viktor miniszterelnök a tanácskozáson azt mondta, Magyarországon a gazdasági rendszer teljes átszervezése zajlik. Megfogalmazása szerint az államadósságra mint ellenségre, nem pedig mint politikai kihívásra tekintenek. „Az államadósság tekintetében Magyarország háborúban áll, és ezt a küzdelmet meg akarja nyerni” – jelentette ki. Hangsúlyozta ugyanakkor a COSAC-találkozón, hogy az ellenségnek tekintett államadósság elleni harc sikeréhez olyan lépésekre is szükség van, amelyek ma még újak, vagy amelyektől már elszokott az Unió. Arányos adórendszer bevezetése, a kis- és középvállalkozásokat terhelő adók radikális csökkentése – sorolta az eddigi kormányzati intézkedéseket, hozzátéve, hogy ki kellett mondani azt is: szociális segély helyett munkabért fizetnek, csak a munkaképtelenek kaphatnak szociális segélyt.

Beszédében kitért arra, hogy véleménye szerint az Európai Uniónak stratégiailag rendezett kapcsolatra van szüksége Oroszországgal, de ha nincs közép-európai együttműködés, akkor nehezen jön létre stratégiai kiegyezés a kontinens és Oroszország között. Mint mondta, Közép-Európának biztonsági garanciákra van szüksége. A térség katonai biztonsága adottnak tekinthető ugyan – tette hozzá –, de szükség van gazdasági biztonsági garanciákra is, elsősorban az energia területén, ugyanis Közép-Európa nem lehet kiszolgáltatott és energiafüggő helyzetben „egy ilyen nagy történelmi átrendeződéskor”. „Közép-Európa megerősödése egyetemes, átfogó európai érdek” – összegezte Orbán Viktor.

Intenzív EU-elnökség

A magyar EU-elnökségről szólva azt mondta: az eddigi sikerek listája meglehetősen hosszú, de mint hozzátette, „várjuk meg inkább, amíg a magyar elnökség véget ér, és majd különböző hivatalos fórumok elmondják a verdiktet a teljesítményünkről”. Véleménye szerint a magyar elnökség a legnehezebb kérdéseket tűzte napirendjére: a gazdasági kormányzás kialakítását az EU-ban, áttörés elérését az európai energiapiac létrehozásáért, új európai pénzügyi szabályozórendszer megalkotását, a bővítési folyamat fenntartását, egységes európai romastratégia kidolgozását, és a demográfiai kérdések őszinte megvitatását. „Az EU azzal a dilemmával küzd, hogy a felsorolt kihívásokra milyen választ adjon: lépjen-e vissza az eddig elért integrációs szintről, vagy inkább szélesítse és mélyítse az integrációt” – fejtette ki a miniszterelnök.

Az uniós tagállamok európai ügyi bizottságainak ülésén Kövér László, az Országgyűlés elnöke a soros magyar EU-elnökség eddigi öt hónapját úgy összegezte, hogy Magyarország meglehetősen intenzív időszakon van túl, és mint mondta, remélhetőleg mindenki úgy érzi, hogy az ország sikeresen látja el a poszttal járó feladatokat.

Hörcsik Richárd, az európai ügyek bizottságának elnöke kiemelte, Magyarország tartotta az ütemtervet, jelentős eredményeket ért el, és remélhetőleg további sikereket könyvelhet majd el a hátralévő időszakban is. Kitért arra is, hogy az Unió ezekben a hónapokban sorsdöntő időket él át: a politikus kiemelte a gazdasági kihívásokat, az euró stabilitásának megőrzését és a schengeni rendszer ügyét. „A cél a rendszer továbbfejlesztése, nem pedig a lebontása” – hangoztatta. Hozzáfűzte: a belső határellenőrzéstől mentes schengeni rendszer sebezhető, ezen mielőbb változtatni kell. A gazdasági kérdésekkel kapcsolatban a gazdasági kormányzást erősítő hatos jogszabálycsomag elfogadását nevezte a legfontosabb feladatnak.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 29., csütörtök

Kolozsváron csillagászati ár, Zilahon is egyre drágább – Mennyibe kerülnek a lakások Erdély nagyobb városaiban?

Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.

Kolozsváron csillagászati ár, Zilahon is egyre drágább – Mennyibe kerülnek a lakások Erdély nagyobb városaiban?
Hirdetés
2026. október 29., csütörtök

Eladták a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt

A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.

Eladták a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt
2026. október 29., csütörtök

Elkezdődtek a ROBOR-perek: bíróságon támadják a bankok a rájuk rótt rekordbírságokat

A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.

Elkezdődtek a ROBOR-perek: bíróságon támadják a bankok a rájuk rótt rekordbírságokat
2026. október 29., csütörtök

Marad a veszélyhelyzet és a drágább áram, a cernavodai erőmű decemberig nem indulhat újra

Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.

Marad a veszélyhelyzet és a drágább áram, a cernavodai erőmű decemberig nem indulhat újra
Hirdetés
2026. október 27., kedd

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak

Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak
2026. október 27., kedd

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter

Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter
2026. október 26., hétfő

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány

Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány
Hirdetés
2026. október 26., hétfő

Grindeanu azt ígéri, nem emelnek adót 2027-ben; a piaci alapú ingatlanadó is lekerül a napirendről

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.

Grindeanu azt ígéri, nem emelnek adót 2027-ben; a piaci alapú ingatlanadó is lekerül a napirendről
2026. október 26., hétfő

Gyengélkedő lej, döcögő gazdaság: így látják a következő évet az elemzők

A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.

Gyengélkedő lej, döcögő gazdaság: így látják a következő évet az elemzők
Hirdetés
Hirdetés