
Egyre nagyobb a munkaerőhiány a brit gazdaság azon szektoraiban, amelyek jelentős részben függnek a külföldi EU-munkavállalóktól, és ennek elsődleges oka valószínűleg az, hogy a Brexit-népszavazás óta folyamatosan csökken az uniós társállamokból munkavállalási céllal érkezők száma – áll a brit emberierőforrás-menedzserek legnagyobb szakmai szövetségének hétfőn Londonban ismertetett tanulmányában.
2017. február 13., 16:582017. február 13., 16:58
2017. február 13., 19:132017. február 13., 19:13
A Chartered Institute of Personnel and Development (CIPD) ezer tagvállalatra kiterjedő munkapiaci felmérése kimutatta, hogy jelenleg 748 ezer – csaknem rekordszámú – munkahely betöltetlen a brit gazdaságban, mivel a cégek egyre nehezebben találnak megfelelő számú és képzettségű munkaerőt. A CIPD felmérésébe bevont vállalatok 27 százaléka mindeközben arról számolt be, hogy a már alkalmazásában álló külföldi EU-munkavállalók is fontolgatják távozásukat a cégtől, sőt sok esetben az Egyesült Királyságból is.
A szervezet ezzel összefüggésben felidézi a brit statisztikai hivatal (ONS) legfrissebb kimutatását, amely szerint a tavaly júniussal végződött kilenc hónapban negyedévenként átlagosan több mint 60 ezer, a július és szeptember közötti negyedévben azonban már csak 30 ezer munkavállaló érkezett az Egyesült Királyságba más EU-tagállamokból.
Mint ismert, az EU-tagságról tavaly június 23-án tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból. A brit kormány azóta többször is jelezte, hogy a brit EU-tagság megszűnése után számszerű korlátozásokat kíván bevezetni az EU-országokból érkezők bevándorlására, jóllehet a már Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok tartózkodási és munkavállalási jogait London a jelenlegi hivatalos álláspont szerint nem akarja csorbítani.
Theresa May brit miniszterelnök többször hangoztatta, hogy kormánya e kérdésről a lehető leghamarabb, a kilépési tárgyalások nagyon korai szakaszában megállapodásra akar jutni az uniós társállamokkal, viszonossági alapon, vagyis azzal a feltétellel, hogy az EU-ban maradó tagországok is garantálják az ott élő brit állampolgárok jogainak további érvényesülését.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
szóljon hozzá!