2009. október 30., 10:162009. október 30., 10:16
Szerinte ugyanis ahhoz, hogy a rendszer tökéletesen működhessen, három dolognak kell történnie. Elsősorban a lakosságnak kell megváltoznia, az illetékeseknek meg kell hozniuk a megfelelő törvényeket, és valamennyi településen olyan szakcégeket kell létrehozni, amelyek ténylegesen tudnak foglalkozni a szelektív hulladékgyűjtéssel, ugyanis kevesen vannak olyanok, akik tudják vállalni a hatalmas beruházást.
Mentalitásváltásra pedig nem ölbe tett kézzel vár az AVE, hanem tesz is annak érdekében. Ennek részeként keresik fel a helyi iskolákat, ahol a diákoknak játékosan próbálják meg felhívni figyelmüket a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára.
A projekt keretében egyebek mellett olyan vetélkedőket írnak ki a tanulók számára, amelyek keretében valamennyi osztály külön csapatként versenghet a legtöbb újrahasznosítható hulladék gyűjtésében. Megkeresésükre pedig az udvarhelyi iskolák szinte mindegyike bekapcsolódott az akcióba, az ügyesebb osztályoknak megnőtt az osztálypénzük. A verseny népszerűsége miatt már többször is megszervezték.
Előadásokat is tartanak az iskolákban, ugyanis számukra egyértelmű, hogy a gyerekeket lehet megfogni a legjobban. S akcióiknak van is foganatja, mint Hartdégen Gergely elmondta, jelenleg a gyerekek, illetve az idősek a legfogékonyabbak a szemét szétválasztására. Mint közölte, gyakran fordul elő olyan is, amikor idős személyek összekötik a régi újságokat vagy összecsomagolják a fémhulladékot és elviszik az AVE székhelyére.
| – Egy kilogramm papír készítéséhez 2-3 kg fa, 350–700 liter víz és 8 kilowattóra energia szükséges. – Naponta a világon 137 növény- és állatfaj hal ki a környezetszennyezés miatt. – Naponta a világon 86 ezer hektár esőerdőt vágnak ki. – Átlagosan naponta 1,45 kg hulladékot termelünk. – Egy betétdíjas üveg használata mintegy 40 azonos térfogatú műanyag palack használatát váltja ki. – Másodpercenként egy cseppet csöpögő csapból naponta 25 liter víz vész kárba, azaz körülbelül 10 ezer liter évente. – Egy átlagos európai 300 liter, míg a Szahara térségében élő 10-20 liter vizet használ fel közvetlenül naponta. – A műanyag égetésekor adalékanyagaiból rákkeltő anyagok keletkeznek. – Az alumínium italdoboz a leggazdaságosabban, minőségveszteség nélkül hasznosítható csomagolóanyag: beolvasztása az elsődleges alumíniumgyártáshoz képest 95 százalékos energiamegtakarítást eredményez. – Az italoskarton gyártása, újrafeldolgozása, -hasznosítása nagyon energiaigényes folyamat. Az egyliteres dobozok körülbelül 28 gramm csomagolóanyagot tartalmaznak. Ez a becsomagolt termék súlyának 3 százaléka. |
Székelyudvarhelyen 2008 elején kezdődött a szelektív hulladékgyűjtés. Mint Hartdégen a Krónikának felidézte, eleinte nehéz volt tudatosítani az emberekben, hogy ha külön gyűjtik a szemetet, akkor az tényleg külön helyre is kerül, és valóban újrahasznosítják. Egyszerűen nem hitték, emlékszik vissza az AVE Hargita hulladékgyűjtő gazdasági társaság műszaki igazgatója, aki beszélgetésünk alatt többször is kihangsúlyozta, hogy a szelektív hulladékgazdálkodás egyelőre veszteséges ágazat. Mint mondta, amikor 2006 szeptemberében megjelentek Székelyudvarhelyen, még nem működött a városban a hulladék szelektív gyűjtése.
Ehhez azonban először meg kellett teremteni az infrastruktúrát, hiszen többek között kell ehhez egy bálázó, egy csarnok, ahol újra lehet válogatni a szemetet, és csak utána lehet kérni a lakosságot, hogy kezdjék külön gyűjteni.
Először az ipari szelektív gyűjtést szervezték meg: minden céghez külön-külön elmentek, a jelenlegi mérleg pedig azt mutatja, hogy 50 nagyobb céggel működnek együtt. Megkeresésükre a cégek részéről a fogadtatás egy-két kivételtől eltekintve pozitív volt, a begyűjtött mennyiség is magáért beszél. Ez részben azoknak a jogszabályoknak is köszönhető, amelyek a cégeket erre kötelezi, de mint Hartdégen elmondta, „úgy gondoljuk, hogy nem feltétlenül a jogszabály miatt gyűjtenek”. Csíkszeredában ez a folyamat most kezd beindulni, Zilahon és Nagyváradon már működik az ipari és a lakossági szelektív gyűjtés is, Kolozsváron pedig csak ipari gyűjtéssel foglalkoznak.
Székelyudvarhelyen a lakossági gyűjtés elindítását, azaz a szelektív szigetek kihelyezését vegyes érzelmekkel fogadta a helyi lakosság, ugyanis sokan fájlalták, hogy az amúgy is kevés parkolóhelyből sokat elfoglalnak az új típusú kukák. Mégis rövid időn belül elkezdték használni a szigeteket. Egy-egy ilyen szelektív sziget három kukát jelent, ezekbe műanyag palackot, papírt, illetve üvegeket lehet gyűjteni. A városban összesen 34 gyűjtőpont van a háztartási hulladék számára és 20 szelektív sziget. Nagyon figyeltek arra, hogy a gyűjtőpontok és a szelektív szigetek ne kerüljenek egymás mellé.
„Környezetvédelmi cég a miénk, tehát nem csak azért gyűjtünk szelektíven, mert kötelező. Számunkra fontos, hogy az újrahasznosítható hulladék semmiképp se kerüljön egy helyre a háztartási szeméttel. Ez egyébként költségmegtakarítást is eredményez, azonban sok munka is van vele, jelentős beruházás kell hozzá, és egyelőre jelentéktelen az az összeg, amit érte kapunk, tehát összességében nem éri meg” – részletezte Hartdégen, aki arról is beszámolt, hogy egy nagyon jól kiépült rendszerrel dolgoznak már, csak mennyiségben nem teljes a gyűjtés.
Pozitív irányt mutat azonban a tény, hogy egyetlen év leforgása alatt látványos nőtt a begyűjtött újrahasznosítható hulladék mennyisége, míg tavaly, Székelyudvarhelyről és környékéről 361 tonna papírt és 19 tonna műanyag palackot gyűjtöttek be, addig idén márciustól szeptemberig közel 410 tonna papírt, 46 tonna palackot és 26 tonna üveget sikerült begyűjteni.
Nem csak az érem fényesebbik oldalával ismerkedtünk meg azonban ottjártunkkor. „Udvarhely szeret a mocsokban, koszban élni. A hulladékgyűjtőpontokat naponta háromszor takarítják és estére mégis nagyon szemetesek” – panaszolta Hartdégen, aki azonban bizakodó. Mint fogalmazott, a rendszer soha nem fog talán tökéletesen működni, de egyre jobb lesz, s már látszanak is az erre utaló jelek.
Egyébként nemcsak Székelyudvarhelyen, hanem a közeli településeken is igyekeznek bevezetni a szelektív hulladékgyűjtést, mégpedig az Eco-Rommal közösen. Ez egy koordináló szervezet, mely a csomagolóhulladék útját ellenőrzi, a gyűjtéstől a feldolgozásig. Jelenleg zajlanak a tárgyalások arról, hogy valamennyi településen létesítsenek az udvarhelyihez hasonló szelektív szigeteket. Ezt azonban az önkormányzatoknak is támogatniuk kell, az
Eco-Rom pedig a társuló településeknek ingyen adná a szelektív gyűjtésre alkalmas kukákat. „Igazából akkor érné meg ezzel foglalkozni, ha minden település bekapcsolódna a programba” – fogalmazott a Krónika kérdésére Balázs-Hegedűs Csaba, az AVE Hargita hulladékgazdálkodási menedzsere. Az eddigi tárgyalások alapján a települések mindössze ötöde fogadta pozitívan a programot, de a cég képviselői ennek ellenére bíznak abban, hogy 2010-től vidéken is beindul a szelektív hulladékgyűjtés.
Mint megtudtuk, a háztartási hulladék a Cekend-tetőn épült, EU-s követelményeknek megfelelő lerakóba kerül. Hartdégen érdekességként jegyezte meg, hogy modern lerakójuk egyáltalán nem szennyezi a környezetet, egész nyáron tehéncsorda legelészett mellette. Továbbá azt is elmondta, hogy a lerakó négy sarkánál kutat fúrtak, s ezek vizét havonta küldik ellenőrzésre.
A szelektív gyűjtés eredményét, tehát a papírt bebálázzák, majd a zernyesti gyárba szállítják, a műanyag palack Buzăuba kerül, de az üveg egyelőre még az AVE-nál halmozódik. Ezeket bezsákolva tárolják, most zajlanak a tárgyalások az ügyben, hogy ezeket is újra tudják hasznosíttatni.
Egyébként látványosan nőtt egyetlen év leforgása alatt a begyűjtött újrahasznosítható hulladék mennyisége, míg tavaly, Székelyudvarhelyről és környékéről 361 tonna papírt és 19 tonna műanyag palackot gyűjtöttek be, addig idén márciustól szeptemberig közel 410 tonna papírt, 46 tonna palackot és 26 tonna üveget sikerült begyűjteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Látogatottsági adatok