Magyarországon tovább csökkennek, Romániában magasak az energiaárak

Háromlépcsős idei rezsicsökkentésről nyújt be törvényjavaslatot az Országgyűlésnek a Fidesz-KDNP, ennek alapján a gáz lakossági fogyasztói ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptember 1-jétől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig október 1-jétől 3,3 százalékkal csökken. Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szombati sajtótájékoztatóján elmondta, az Országgyűlés februárban, várhatóan kéthetes tavaszi ülésszakán dönt a javaslatról, amely figyelembe veszi a világpiaci árcsökkenéseket is.

A politikus elmondta, a nonprofit közműszolgáltatásokról szóló indítvány is elkészül még a parlamenti választás előtt, de azt javasolják, hogy arról a választópolgárok döntsenek az április 6-i választásokon. „Így ha a Fidesz-KDNP megnyeri a választást, akkor azt követően elfogadja az Országgyűlés az előterjesztést, világossá téve, hogy a rezsi árának emelésére profitérdekből nincs lehetőség. Ha azonban a Gyurcsány-koalíció kerül kormányra, akkor egyértelműen visszatérne a profitorientált közműszolgáltatás, a rezsi pedig nőne\" – fogalmazott a frakcióvezető.

Szavai szerint az eddigi rezsicsökkentés azért volt megvalósítható, mert a Fidesz-KDNP más szemlélettel állt hozzá a rezsiárakhoz, mint a „Gyurcsány-koalíció\" kormányai 2002 és 2010 között, abban a nyolc évben ugyanis a villamos energia és a gáz ára még akkor is emelkedett, amikor a világpiaci árak csökkentek. „Ezzel szemben a mostani kormánypártok kimondták: a közműcégek monopóliumok, ezért nonprofit szolgáltatókként tekintenek rájuk\" – magyarázta Rogán.

A tervezett paksi atomerőmű-bővítés kapcsán a politikus hangsúlyozta, ma a paksi erőmű adja a magyar áramtermelés körülbelül 40-45 százalékát, és a legolcsóbb villamos energiát állítja elő az országban. Rogán hozátette, abban az időszakban, amikor a régi és az új blokkok egyszerre működnek, 10-13 százalékkal lesz alacsonyabb a magyarországi villamosenergia-termelés előállítási költsége, ami szerinte azt jelenti, hogy „a paksi erőmű megújítása hosszú távon a rezsicsökkentés záloga\".

Különben a tavalyi második, novemberi rezsicsökkentés sokat segített a budapesti háztartások helyzetén. Miközben az európai fővárosok összevetésében 2013 júliusában még a második legnagyobb arányban kellett a magyaroknak jövedelmükből az energiaszámlákra áldozniuk, decemberre három helyet javítottak a listán.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nemzetközi összehasonlításából kiderül, jövedelmének 5,9 százalékát költi egy átlagos energiafogyasztású, budapesti kétkeresõs háztartás a gáz- és villanyszámlára, ami az ötödik legrosszabb arány az európai fõvárosok közül. A decemberre érvényes lista szerint a budapestinél kedvezőtlenebbek az arányok Bukarestben, ahol egy kétkeresős háztartás jövedelmének 8,6 százalékát kénytelen az energiaköltségekre fordítani.

Egyébként vásárlóerő-paritáson mérve az Európai Unió (EU) országai közül Szlovákiában és Romániában a legmagasabbak az energiaárak, vagyis itt kell gázra, villanyáramra, fűtésre és üzemanyagra költenie bevételei legnagyobb hányadát a lakosságnak. A Hospodárské Noviny pozsonyi gazdasági-közéleti napilap az Európai Bizottság (EB) egyik elemzésében közölt adatokra hivatkozva megállapítja: a szlovák háztartások esetében az energiaköltségek a bevételek 16 százalékát teszik ki átlagban, ami a legmagasabb arány az EU-ban.

A lap által hivatkozott brüsszeli statisztika, amely a 2008 és 2012 közötti energiaárakkal számol, első nyolc helyén kizárólag olyan közép-kelet európai országok vannak, amelyek korábban a szocialista blokk részét képezték. Az energia-árak vásárlóerő-paritáson mért listáján a legmagasabb kiadási arányt kimutató Szlovákiát Románia, Csehország és Lengyelország követi. Magyarország a nyolcadik helyen foglal helyet, vagyis az összehasonlításban szereplő országok közül itt költi bevételei legalacsonyabb hányadát a lakosság gázra, villanyáramra, fűtésre és üzemanyagra.