Magyarországi adósok mentőcsomagja

A budapesti Országgyűlés pénteki, utolsó nyári ülésén elfogadta a devizahiteles-mentő csomag első törvényét, megszavazva az árfolyamrés semmisségét és az egyoldalú szerzõdésmódosítások vélelmezhetõ tisztességtelenségét kimondó jogszabályt.

A Kúria (legfelsőbb bíróság) által nemrég meghozott jogegységi határozatát a magyarországi jogrendbe átültető új szabályozás azokra vonatkozik, akik 2004. május elseje után vettek fel devizahitelt, ám nem érinti azokat, akik éltek a végtörlesztéssel, vagy pedig kölcsönszerzõdésüket az eszközkezelõ rendezte.

A törvény egyik eleme, hogy semmisnek mondja ki az árfolyamrést, vagyis az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazását. Ehelyett a bankoknak a folyósított és a törlesztett összeget is a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell meghatározni visszamenőleg, az átszámolásra 90 napjuk van.

Az új törvény értelmében az egyoldalú szerzõdésmódosítások vélelmezhetõen tisztességtelenek, így a bankoknak kell bizonyítaniuk, ha mégis megfeleltek a Kúria által ebben a tekintetben meghatározott elveknek. Ez utóbbi rendelkezés a forinthitelesekre is vonatkozik. A bankok nem is emelhetik egyoldalúan a fogyasztói kölcsönök kamatait, költségeit és díjait addig, amíg az érintett általános szerzõdési feltételeik tisztességességét jogerõs bírósági döntés meg nem állapítja.

Rogán Antal szerint a parlament igazságot szolgáltatott a devizahiteleseknek, akik minden jogtalanul elvett pénzt néhány hónapon belül visszakaphatnak. A Fidesz frakcióvezetője leszögezte: az Országgyűlés döntése nyomán kamatos kamattal együtt visszajár mindaz, amit elvettek az árfolyamrés, továbbá az egyoldalú szerződésmódosítások, kamatemelések formájában.

„Ezzel helyreállnak a szerződés eredeti feltételei a kamat vonatkozásában\" – jegyezte meg a kormánypárti politikus, hozzátéve: egy átlagos devizahiteles akár 600 ezer és 1 millió forint közötti összeget is visszakaphat az év vége felé, emellett pedig jelentősen csökkenni fog az az összeg, amit kamatként ki kell fizetniük.

A Magyarországon működő pénzintézetek hevesen tiltakoznak a Fidesz által kezdeményezett adósmentő intézkedés ellen, amely becslések szerint 400-tól 900 milliárd forintig terjedő (vagyis akár hárommilliárd eurós) veszteséggel sújtja a bankszektort. A Magyar Bankszövetség közleményében úgy véli: az új jogszabály által érvényesített gyakorlat sérti a jogbiztonságot, elbizonytalanítja a befektetőket.

„Ez olyan precedens, amely alkalmas arra, hogy megingassa a magánjogi szerződések alapját, és ennek beláthatatlan következményei lehetnek a társadalomra\" – véli a bankszövetség, amely a jogbiztonság fenntartása érdekében azt reméli, hogy a köztársasági elnök a jogszabályt nem írja alá, hanem elküldi az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra a tartalmi és formai hibák miatt.

Ezzel ellentétben Orbán Viktor szerint a devizahiteleseket segítő törvényjavaslat parlamenti elfogadásával új időszak nyílhat, eljöhet a „fair bankok korszaka\". „Történelmi nap a mai, mert könnyen lehet, hogy új korszakot nyitottunk meg, amelyben az emberek végre úgy fogják érezni, hogy nem mindig az erősebbnek van igaza. Annak is lehet igaza, aki gyengébb: az igazság és a törvény az ő oldalán áll, és előfordulhat, hogy Magyarországon egyszer csak eljön a fair bankok korszaka\" – jelentette ki a miniszterelnök.

Különben a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint 600-900 milliárd forintba fog kerülni a magyar pénzügyi szektornak a devizahiteleseket segítő csomag, ez az összeg azonban a jegybank szerint nem veszélyezteti a bankrendszer stabilitását. Az intézmény a Reuters hírügynökség kérdéseire küldött írásbeli válaszában leszögezte, egyetlen banknak sem lesz szüksége számottevő pótlólagos tőkeinjekcióra, elismerve ugyanakkor, hogy a csomag elfogadása következtében „hosszabb távon átalakulhat néhány bank piaci pozíciója\".