A román kormány csütörtöki ülésén létszámstopot rendelt el az év végéig a központi közigazgatásban és magasabb adóterheket rótt ki a részmunkaidősöket foglalkoztató vállalkozókra.
2017. július 20., 19:272017. július 20., 19:27
A bukaresti kabinet döntését Mihai Tudose miniszterelnök jelentette be, aki közölte: az utóbbi időben túl sok személyt alkalmaznak a központi közigazgatásban a különböző intézmények, aminek véget kell vetni. Leszögezte:
hogy a rendelkezésükre álló emberállománnyal is tudják ellátni feladataikat. A felmérő bizottságnak a munkáját személyesen a miniszterelnök irányítja. Az állások befagyasztása nem érvényes az oktatásban és az egészségügyben.
A kormány augusztus 1-jétől az adótörvénykönyvet is módosította. Így
mert augusztustól az 1450 lej (97 150 forint) bruttó minimálbér alapján számolják ki az államkasszába befizetendő járulékokat. A törvény hatálya alól kivételt képeznek azok a vállalkozók, akik diákokat vagy maximum 26 éves korú egyetemi hallgatókat, legfeljebb 18 éves korú inasokat, fogyatékosokat vagy nyugdíjasokat foglalkoztatnak pár órában. Mihai Tudose szerint a részmunkaidős alkalmazást sok vállalkozó adócsalásra használja.
A kormány által közölt adatok szerint
370 ezer aktív dolgozónak csak egy részmunkaidős szerződése volt, illetve 710 ezer személynek 903 lej bruttó fizetése volt. A kormány szerint az elmúlt időszakban a részmunkaidős szerződések száma gyorsabb ütemben nőtt, mint a teljes munkaidős szerződéseké.
A kormány azt követően fogadta el a két intézkedést, hogy a miniszterelnök leváltotta a héten a román adóhatóság elnökét, miután az első fél évben az államháztartás bevételei elmaradtak a remélt szinttől.
Románia GDP-arányosan 2,98 százalékos államháztartási hiányt vállalt idénre, de nemzetközi pénzintézetek és román elemzők is kételkednek, hogy a kabinet tartani tudja vállalását, ha nem változtat az állami költségvetés szerkezetén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!