Lekapcsolták a villanyt az energiaárak drasztikus növekedésének okait vizsgáló parlamenti különbizottságnál

– derül ki a Wall-street.ro cikkéből. A gazdasági portál a testület egyik alelnökét, Cristian Bordeit faggatta arról, miért nem adtak ki egyetlen jelentést sem.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselője úgy vélte, az efféle különbizottságok nem feltétlenül az igazságot keresik, hanem egy olyan előfeltételezést próbálnak igazolni, mely az éppen hatalmon lévő politikai erők érdekeit szolgálja. Az ellenzéki politikus szerint jelen esetben azt kellett volna bebizonyítani, hogy az energiadrágulásért a piac liberalizációja, illetve a szolgáltatók és kereskedők tehetők felelőssé, „akik spekulánsként akarnak pénzt csinálni a nép kárára”.

Ám az ágazatban érdekeltek meghallgatásai során Bordei szerint kiderült, „nem lehet kihozni az elvártat”. Ezért meg szerették volna hosszabbítani az eredetileg három hónapos időtartamra létrehozott vizsgálóbizottság működési idejét, ám a kérés azóta sem került fel a parlament két házának együttes ülései napirendjére.

Az USR képviselője egyébként a Wall-street.ro portálnak felidézte, az árliberalizációnak már 2018-ban meg kellett volna történnie Romániában, ám 2021. január elsejéig halogatták, amikor már kötelezettségszegési eljárás fenyegette az országot. Viszont ha időben meglépik, a piac másként, ellenállóbban reagált volna tavalyelőtt a külső, globális tényezők okozta nyomásra, úgynevezett tökéletes viharra, mely a gyenge belföldi adottságokkal, intézkedésekkel találkozva jelentős dráguláshullámot indított el.

Cristian Bordei kifejtette, 2021-ben, a pandémia okozta korlátozások feloldásakor robbanásszerűen megnőtt az energiaigény, ami alapból drágulást okozott a nemzetközi piacokon. Fokozta a helyzetet az átlagosnál hidegebb tél és tavasz, kevesebb szél fújt, nagyobb igény mutatkozott a földgázra az energiatermelés terén. Majd kitört az ukrajnai háború.

az USR képviselője elhibázottnak tartja az árak mesterséges kordában tartását, a kormány által bevezetett kompenzációt, illetve az árplafont is, amelyek csak a fogyasztók zsebét kímélik ideiglenesen, de a piaci árakra nincsenek kedvező hatással.

Ugyanakkor sokat ártott az energiáért folyó „harc” is, amit a szolgáltatók vívtak. Utóbbiak kötelesek voltak minden jelentkező fogyasztóval szerződést kötni, de közben az energiatermelők kijátszották a szolgáltatókat: felmondták a meglévő szerződéseket, hogy nagyobb árakat csikarjanak ki. A szolgáltatóknak pedig emiatt sokszor az úgynevezett azonnali (spot) piacon kellett beszerezniük a szükséges mennyiséget, jóval drágábban. Ezt egyébként részlegesen orvosolta egy tavalyi, a központosított beszerzést szabályozó sürgősségi kormányrendelet.

A Wall-street.ro portálnak nyilatkozva leszögezte: nagyon sokat veszítettünk a fekete-tengeri kontinentális talapzatban található gáz kitermelésének halogatásával. „Jobban hangzott: nem engedjük, hogy a külföldiek nyerészkedjenek a mi nyersanyagunkból. És mi lett az eredménye? Nőtt az orosz gáz importja” – érzékeltette a honatya. Aki szerint sokkal könnyebb külföldiekkel, spekuláns szolgáltatókkal riogatni a népet, őket okolni a magas számlák miatt, hiszen a szavazás „sajnos érzelmi, és nem racionális alapon történik”. Érzelmeket pedig sokkal könnyebb ilyen elméletekkel előidézni, és sokkal könnyebb a hibákat és sikertelenségeket is palástolni ezáltal – vélekedett a parlamenti különbizottság alelnöke.

Amelynek egyébként magyar titkára is van Bende Sándor, az RMDSZ Hargita megyei képviselője személyében, aki amúgy az alsóház ipari szakbizottságának elnöke. Az energiaárak jelentős növekedésének okait vizsgálni hivatott, 15 tagú parlamenti különbizottság elnöke Daniel-Cătălin Zamfir, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője.