
A LAPAR színeiben Strasbourgban tüntető gazdaszervezetek az erdélyi magyar gazdákat is képviselték
Fotó: Facebook/RMGE Maros
A Mercosur-megállapodás körüli viták mély törésvonalakat tártak fel Románia politikai és szakmai köreiben. A LAPAR gazdaszervezet szerint az egységes nemzeti álláspont hiánya súlyosan rontja a román mezőgazdaság versenyképességét Brüsszelben, ezért nemzeti tárgyalási mandátumot kérnek a hasonló esetek elkerülésére.
2026. január 26., 16:512026. január 26., 16:51
2026. január 26., 17:012026. január 26., 17:01
A brüsszeli Mercosur-megállapodás komoly álláspontbeli törésvonalakat hozott felszínre nemcsak a gazdák és a Románia élén álló politikusok között, hanem a román állam képviselői között is – legyen szó az államfőről, a miniszterelnökről, miniszterekről, a kormánykoalíció pártjainak vezetőiről vagy európai parlamenti képviselőkről. Ebben az összefüggésben a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) „nemzeti tárgyalási mandátum” elfogadását kéri, amely irányt mutatna Románia álláspontjának az európai döntéshozatalban, a mezőgazdaságra, a gazdaságra és a vállalkozói környezetre gyakorolt hatások tekintetében.
Nicu Vasile, a LAPAR elnöke a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében úgy véli, hogy
„Azok az államok, amelyek Brüsszelben nyernek, világos mandátum alapján tárgyalnak. Románia ennek hiányában olyan európai politikákat kénytelen alkalmazni, amelyek nincsenek a nemzeti gazdasági realitásokhoz igazítva” – fogalmaz a LAPAR elnökének kézjegyével ellátott közlemény.
Nicu Vasile hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság a román gazdaság egyik alapvető pillére, és az egységes képviseleti stratégia hiánya azzal a kockázattal jár, hogy tovább mélyülnek a meglévő sebezhetőségek.
– fogalmaz a legnagyobb romániai gazdaérdekvédelmi szervezet állásfoglalása.
A LAPAR szerint egy ilyen, intézményesen vállalt nemzeti tárgyalási mandátum „lehetővé tenné Románia számára, hogy hatékonyabban megvédje gazdasági érdekeit, és konstruktívan járuljon hozzá az Európai Unió döntéseihez, anélkül, hogy stratégiai ágazatokat áldozna fel”.

A legnagyobb romániai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek vezetői közös állásfoglalást fogalmaztak meg a keddi strasbourgi gazdatüntetéssel kapcsolatban, ahol az EU–Mercosur-egyezmény ellen tiltakoznak.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
szóljon hozzá!