2010. július 02., 11:002010. július 02., 11:00
A Bihar megyei parlamenti képviselő úgy látja, fontos változás a vagyonadó bevezetése, amelyet júliustól a lakhelyen kívül birtokolt valamennyi ingatlan után fizetniük kell a tulajdonosoknak, az adó összege pedig annál nagyobb, minél több háza van valakinek – a százalékos arány ugyanis ingatlanról ingatlanra nő.
A képviselő arról is tájékoztatott, hogy sürgősségi kormányrendelettel szabályozzák az év második felétől az önkormányzatok, illetve az állami költségvetés kiszámításának módját is. Amennyiben egy esztendő során a bevételi oldalon szereplő összegeknek két éven át csak a 97 százalékát sikerül beszedni, a következő évi büdzsé kiadási oldalának megállapításánál már ezt, nem pedig a tervezett számot kell alapul venni. Lakatos szerint ez az intézkedés igen örvendetes, hiszen mint mondja, hat éve az állami költségvetés bevételi oldalát is rendszeresen túlértékelik.
Újdonságnak számít, hogy egy eladó telek árát sem szabad a büdzsé bevételi oldalába előre beleszámolni, hiszen megjósolhatatlan, hogy pontosan mennyiért sikerül majd értésesíteni – ha megveszi valaki, a következő évben kiigazíthatja a büdzsét az önkormányzat. A helyhatóságok emellett nem vehetnek fel hitelt, amíg az ugyanabban a költségvetési fejezetben szereplő éves törlesztésüket nem fizették ki. A megyei, városi és községi önkormányzatok alkalmazottainak minimális és legmagasabb számát is meghatározza a rendelet.
Lakatos Péter úgy látja, a válságnak legkevesebb egy év múlva lehet vége, ahhoz ugyanis, hogy hivatalosan is elkezdjük a kilábalást, két egymást követő félévben gazdasági növekedést kell elkönyvelnie az országnak. Mint tájékoztatott, várhatóan hétfőn tárgyalnak az RMDSZ gazdaságélénkítő javaslatcsomagjáról, amely egyebek mellett a Széchenyi-terv mintájára készült Kogălniceanu-hitelkártyát is bevezetné, amelynek segítségével a kis- és közepes vállalkozások 4,5 százalékos kamatra vehetnének fel 150 ezer lejes hitelt. A képviselő szerint jó esély van arra, hogy a kormány elfogadja az RMDSZ javaslatát.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.