2010. július 02., 11:002010. július 02., 11:00
A Bihar megyei parlamenti képviselő úgy látja, fontos változás a vagyonadó bevezetése, amelyet júliustól a lakhelyen kívül birtokolt valamennyi ingatlan után fizetniük kell a tulajdonosoknak, az adó összege pedig annál nagyobb, minél több háza van valakinek – a százalékos arány ugyanis ingatlanról ingatlanra nő.
A képviselő arról is tájékoztatott, hogy sürgősségi kormányrendelettel szabályozzák az év második felétől az önkormányzatok, illetve az állami költségvetés kiszámításának módját is. Amennyiben egy esztendő során a bevételi oldalon szereplő összegeknek két éven át csak a 97 százalékát sikerül beszedni, a következő évi büdzsé kiadási oldalának megállapításánál már ezt, nem pedig a tervezett számot kell alapul venni. Lakatos szerint ez az intézkedés igen örvendetes, hiszen mint mondja, hat éve az állami költségvetés bevételi oldalát is rendszeresen túlértékelik.
Újdonságnak számít, hogy egy eladó telek árát sem szabad a büdzsé bevételi oldalába előre beleszámolni, hiszen megjósolhatatlan, hogy pontosan mennyiért sikerül majd értésesíteni – ha megveszi valaki, a következő évben kiigazíthatja a büdzsét az önkormányzat. A helyhatóságok emellett nem vehetnek fel hitelt, amíg az ugyanabban a költségvetési fejezetben szereplő éves törlesztésüket nem fizették ki. A megyei, városi és községi önkormányzatok alkalmazottainak minimális és legmagasabb számát is meghatározza a rendelet.
Lakatos Péter úgy látja, a válságnak legkevesebb egy év múlva lehet vége, ahhoz ugyanis, hogy hivatalosan is elkezdjük a kilábalást, két egymást követő félévben gazdasági növekedést kell elkönyvelnie az országnak. Mint tájékoztatott, várhatóan hétfőn tárgyalnak az RMDSZ gazdaságélénkítő javaslatcsomagjáról, amely egyebek mellett a Széchenyi-terv mintájára készült Kogălniceanu-hitelkártyát is bevezetné, amelynek segítségével a kis- és közepes vállalkozások 4,5 százalékos kamatra vehetnének fel 150 ezer lejes hitelt. A képviselő szerint jó esély van arra, hogy a kormány elfogadja az RMDSZ javaslatát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok