Lakástámogatás csak rászorulóknak

Szigorú kikötések

A regionális fejlesztési és közigazgatási minisztérium honlapján megtekinthető, Országos lakásstratégia című dokumentum értelmében a kormány úgy képzelte el, hogy – az alacsonyabb jövedelműek megsegítése érdekében – a magán-ingatlanfejlesztők csak akkor kapnának építési engedélyt, ha garantálnák, hogy a készülő lakások mintegy 20 százaléka 50 ezer eurónál olcsóbb lesz.

A tervezet megállapítja ugyanakkor, hogy meg kell tartani az Első otthon programot, mivel az elmúlt években ez pörgette fel az ingatlanpiacot, azonban a feltételeken változtatnának, hogy csak azok lehessenek a haszonélvezői, akik másképp nem tudnának maguknak lakást vásárolni. A kormány szerint ugyanis nem elég szűrő, hogy az állam 60-70 ezer euró értékig vállal garanciát, szükség van arra is, hogy a család jövedelméhez kössék a kedvezmények biztosítását, a szerényebb bevételekkel rendelkezők pedig mindenképp csak kisebb lakásokat tudnának maguknak megengedni, „ami megszüntetné a piacot torzító hatásokat”.

Mint ismeretes, az Eső otthon program egyik legnagyobb előnye, hogy alig 5 százalékos önrészt kell felmutatni, és az állami garanciának köszönhetően a kamat is a piaci szint alatt marad. Eközben a bankok túlnyomó többsége az úgynevezett hitelcseretörvény miatt 30-35 százalékra emelte a saját portfoliójukban kínált jelzáloghitelek igényléséhez szükséges önerőt.

A háztartások jövedelméhez kötné ugyanakkor a kormány az áfakedvezményeket is. „Azok a személyek, akik egy bizonyos árintervallumban (86 ezer euró vagy 380 ezer lej alatt) vásárolnak lakást, 5 százalékos általános forgalmi adót (áfa/TVA) kell fizessenek a 20 százalék helyett. Ez a szubvenció jóval hatékonyabb lenne, ha a jövedelem függvényében biztosítanák, például azok részesülnének a kedvezményben, akik kevesebbet keresnek az országos átlagbérnél. Az így szerzett pluszbevételeket pedig az állami lakásépítésekre vagy az ingatlanok korszerűsítésére lehetne fordítani” – mutat rá a tervezet.

ANL-lakás csak bérbe

A dokumentum egyúttal az ANL-lakások szabályait is megváltoztatná: nem lehetne azokat többé megvásárolni, csak bérelni. „A fiataloknak kedvezményes albérletet biztosító lakások eladása nem ajánlott olyan körülmények között, hogy máris nagyon korlátozott mennyiségű lakás áll rendelkezésre. Így a szakértői kormány tervei szerint az ANL-lakások albérleti rendszerben maradnának, ugyanakkor 3-5 évre korlátoznák azt az időt, amíg a fiatalok kedvezményes körülmények között ott lakhatnának.

Támogatás albérletre

De a lakásstratégia egy újfajta albérlettámogatással is előrukkol. „Mivel nincsenek megfelelő állami ingatlanok, logisztikai és anyagi szempontból viszont nem kifizetődő ilyen lakásokat építeni, az önkormányzatok szubvenciókat/vouchereket adhatnának albérletben élőknek” – áll a dokumentumban, amely egyúttal azt is leszögezi, hogy a támogatás összegét a kormány biztosítaná. Az pedig, hogy az albérlet értékének hány százalékát állják, a háztartások bevételeitől függ, az igazán rászorulók a teljes összeget is megkaphatják.

Kevesebb lakás épül Romániában

A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 9,5 százalékkal kevesebb építési engedélyt, összesen 3723-at adtak ki júniusban lakóingatlanokra, de hathavi viszonyításban már 0,8 százalékos növekedésről beszélhetünk. Mint az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken nyilvánosságra hozott adatsorokból kiderül, a kiadott építési engedélyek 63,8 százaléka városi környezetben történő építkezésekre szólt. Összességében véve, a január–június időszakban 18 477 építési engedélyt bocsátottak ki.

Stratégia a műemlék épületekre

A lakásstratégia a lakatlan műemlék épületekre is kitér, ezeket a kormány – élve elővásárlási jogával – megvenné, majd az állami költségvetésből felújítaná. Ha ez nem történne meg, akkor a helyi önkormányzatnak kellene megvennie a legtöbb esetben romos ingatlanokat, majd önerőből vagy állami támogatással újítaná fel ezeket.

Világbanki tanácsok

A regionális fejlesztési minisztérium tájékoztatása szerint az Országos lakásstratégia kidolgozásakor figyelembe vették a Világbank ajánlásait. A dokumentum fő célcsoportját az igazán rászorulók jelentik, így a szülők nélkül felnövő gyerekek/fiatalok, az egyedül élő idős emberek, a roma nemzetiségűek, a fogyatékkal élők, a kábítószer- vagy alkoholfüggők, a családon belüli erőszak áldozatai, a börtönökből kikerülők, a társadalom peremére került emberek lennének többek között a megváltozott szabályok haszonélvezői. A módosításokat egyébként a bejelentések értelmében 2020-ig ültetnék gyakorlatba.