2011. június 01., 09:182011. június 01., 09:18
A londoni üzleti napilapnak „a tárgyalásokba bevont” illetékesek részletek nélkül elmondták, hogy felmerült a „nemzetközi részvétel” az adóbehajtásban és az állami vagyonok privatizációjában, emellett „ösztönzőket” dolgoznának ki Görögország magánhitelezői számára a törlesztési menetrend „önkéntes” meghosszabbítására. Az egyezség alapján Görögországnak újabb takarékossági intézkedéseket is végre kellene hajtania. Az illetékesek reményei szerint – elsősorban az állami vagyonelemek értékesítéséből, illetve a kereskedelmi kötvénybefektetőkkel szembeni törlesztési feltételek módosításával – új hitelek nélkül elő lehetne teremteni annak a 60–70 milliárd eurónyi új finanszírozásnak akár a felét is, amelyre Athénnak várhatóan 2013-ig szüksége lesz – írta forrásait idézve a hétfői Financial Times.
A lapnak nyilatkozó illetékesek felhívták azonban a figyelmet arra, hogy az új csomag szinte mindegyik eleme jelentős ellenállásba ütközik a jelenlegi tárgyalásokban részes kormányok és intézmények közül „legalább egynek” a részéről, és még mindig előfordulhat, hogy az egyezségből nem lesz semmi. Emellett az euróövezeti jegybank (EKB) továbbra is ellenzi a görög adósságtörlesztés bármiféle olyan átstrukturálását, amelyet a hitelminősítők „adósi eseménynek” tekintenének – vagyis a feltételek olyan jellegű módosításának, amelyet technikailag törlesztési leállásnak lehetne minősíteni. Ebben az esetben a hitelminősítők „D” (default, nem törlesztő) szintre rontanák a görög kötvények besorolását, és ez azt is jelentené, hogy az EKB nem fogadhatná be e kötvényeket likviditási fedezetként. Mivel jelenleg az eurozóna központi bankja Görögország egyetlen likviditási forrása, ez a fejlemény a görög bankrendszer teljes összeomlásával fenyegetne – áll a hétfői Financial Timesban.
A lap által idézett illetékesek úgy gondolják, hogy Görögország nem lesz képes jövő márciustól visszatérni a tőkepiacra, és onnan felhajtani új finanszírozást, ahogy az a jelenlegi, 110 milliárd eurós pénzügyi segélycsomag tervei között szerepel, márpedig ebben az esetben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem folyósíthatna újabb finanszírozást. Az IMF nélkül vagy az euróövezeti kormányok lesznek kénytelenek pótolni a kieső finanszírozást, vagy Athén törlesztési hátralékba kerül. Ez utóbbi bekövetkeztét citybeli elemzők és külföldi befektetők gyakorlatilag biztosra veszik.
Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays Capital minapi helyzetértékelése szerint Görögország már elérkezett arra a pontra, ahol „szinte minden reális forgatókönyv” alapján fenntarthatatlanná vált adósságdinamikája, és így „megkezdődött a visszaszámlálás” a görög adósságátrendezés felé. A Barclays Capital rendszeresen méri a globális adósságfinanszírozás szempontjából alapvető fontosságú japán intézményi befektetői kör hangulatát is. A minap elvégzett legújabb vizsgálat során a ház azt a kérdést tette fel a felmérésbe bevont japán kötvénybefektetőknek, hogy számolnak-e a görög adósságátrendezés lehetőségével, és a megkérdezettek 81 százaléka igennel válaszolt. Arra a kérdésre, hogy mikorra valószínűsítik ennek bekövetkeztét, a relatív többség – 43,8 százalék – azt mondta, hogy már 2011-re, és csak 18,8 százalék vélekedett úgy, hogy Görögország 2013-ig vagy még tovább kihúzza az adósságtörlesztési menetrend átalakítása nélkül.
Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor a görög adósságátütemezés kockázatai meghaladnák az előnyöket, például a tovagyűrűző hatások akár több százmilliárd eurós bankveszteségeket is okozhatnának. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási és elemző részlegének minapi adósságpiaci elemzése szerint a görög adósságátrendezés még mindig elkerülhető, ha a reformfolyamatnak sikerül újabb lendületet adni, viszont a görög adóssághelyzet fenntarthatóságát önmagában egy esetleges átstrukturálás sem garantálná. A ház londoni elemzői által kidolgozott forgatókönyvek közül a legrosszabb azt feltételezi, hogy a görög átütemezés járványszerűen tovaterjedne, és Írország, Portugália és Spanyolország is adósságállománya átalakítására kényszerülne.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
szóljon hozzá!