Fotó: Agerpres
2011. október 13., 06:162011. október 13., 06:16
A plénumban az ellenzék még kérte ugyan, hogy a jogszabályjavaslatot küldjék vissza az illetékes szakbizottságok elé, azonban a javaslatot elutasították, és végül 143 támogató, 108 ellenszavazattal, négy tartózkodás mellett a ház elfogadta a törvényt. Az ellenzéki politikusok egyébként azzal érveltek, hogy a jogszabály elfogadása és gyakorlatba ültetése megszegi az Európai Emberjogi Bíróság joggyakorlatát, illetve az európai emberjogi egyezmény elveit, ugyanis hozzányúl olyan jogokhoz, amelyek kapcsán az igazságszolgáltatás már jogerős ítéletet hozott.
A most elfogadott jogszabály arról rendelkezik, hogy a 2011. december 31-áig megszerzett jogok kifizetését átütemezik. Az első 5 százalékot a 2012-es év folyamán fizetik ki, 2013-ban további 10 százalékot, 2014-ben, illetve 2015-ben 25-25 százalékot, 2016-ban pedig 35 százalékot törlesztenek.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, szeptember 21-én, amikor az alsóház költségvetési-pénzügyi bizottsága elfogadta a vonatkozó módosításokat, Eugenia Barna, a testület elnöke elmondta, ez a lépés azért vált szükségessé, mivel Romániának tartania kell a 2011-re, illetve az elkövetkező évekre megszabott költségvetési deficitcélt. „Nincs pénz a költségvetésben. Ha gyakorlatba ültetnénk a korábbi menetrendet, s fizetnénk, akkor meghaladnánk a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megállapított deficitet. Amint a pénzügyminisztérium illetékeseitől értesültem, mintegy 9 milliárd lejről van szó, amiben még nincsenek is benne az igazságszolgáltatásban dolgozóknak kifizetendő pénzöszszegek” – részletezte akkor a bizottsági elnök.
A most meghozott döntés kapcsán egyébként korábban Laura Codruţa Kövesi, Románia főügyésze is aggályait fejezte ki, mivel szerinte ez a lépés túllép az Európai Emberjogi Bíróság által elvártakon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Látogatottsági adatok