2010. március 02., 08:552010. március 02., 08:55
Csaknem 20 milliárd euróhoz jutott hozzá Kelet-Európa a vezető nemzetközi pénzintézetek által a súlyos hitelszűkétől szenvedő térségi gazdaságoknak egy éve elkülönített pénzalapból – közölte tegnap a program egyik részese, a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
A közös tőkejuttatási kezdeményezést tavaly február végén indította el az EBRD, a Világbank-csoport és az Európai Beruházási Bank (EIB). Az éppen egy éve nyilvánosságra hozott program alapján a három nemzetközi pénzintézet összesen 24,5 milliárd eurós keretet állított össze a kelet-európai bankrendszerek stabilitásának és a térségi reálgazdaságok hitelellátásának fenntartására. Az EBRD tegnapi összesítése szerint a csomagból december végéig 19,3 milliárd euró vált hozzáférhetővé a régió számára.
A bank közölte: a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-bizottsággal szoros együttműködésben kezdett program is hozzájárult ahhoz, hogy sikerült elkerülni a rendszerszintű válságot és a közép-kelet-európai reálgazdaságok hitelellátásának összeomlását.
A tavaly bejelentett csomaghoz a legnagyobb hozzájárulást az EIB adta, 11 milliárd euróval. Ennek a részcsomagnak a kedvezményezettje a közép-, kelet- és dél-európai kis- és középvállalati szektor. A Világbank-csoport hozzávetőleg 7,5 milliárd euróval járult hozzá a kerethez, ebből összesen 3,5 milliárd euró jut a feltörekvő európai bankszektor problémáinak kezelésére. Az EBRD 2009-2010-re 6 milliárd euróig terjedő összeget különített el a térségi pénzügyi szektornak, valamint a kis- és középvállalatoknak.
A Londonban közzétett éves eredményjelentés szerint a bank 2009 egészét 746 millió euró nettó veszteséggel zárta. Egy évvel korábban a bank 602 millió eurós nettó veszteséget jelentett; az volt az EBRD első veszteséges éve az 1998-as orosz fizetési válság óta. Mindezek ellenére az EBRD 2009-ben 55 százalékkal 7,9 milliárd eurós rekordszintre növelte finanszírozásait tevékenységi országcsoportjában. A kihelyezések zöme a pénzügyi szektornak jutott, mert a bank elsődleges célja volt a hitelezés fenntartásának elősegítése a válságidőszakban, elsősorban a kisvállalatok számára.
A kelet-közép-európai átalakulási folyamat finanszírozására 1991-ben életre hívott EBRD-nek már több, magánbankokkal közös kezdeményezése volt a kelet-európai reálgazdaságok hitelezésének támogatására ebből a keretből. A londoni bank tavaly májusban bejelentette, hogy az UniCredit bankcsoport nyolc kelet-európai érdekeltségében hajt végre összesen 432,4 millió euró befektetést. Tavaly júliusban az EBRD a Société Générale bankcsoporttal indított 400 millió eurós közös hitelprogramot, szintén a közép-kelet-európai kis- és közepes vállalatok hitelellátásának javítására.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.