2010. március 02., 08:552010. március 02., 08:55
Csaknem 20 milliárd euróhoz jutott hozzá Kelet-Európa a vezető nemzetközi pénzintézetek által a súlyos hitelszűkétől szenvedő térségi gazdaságoknak egy éve elkülönített pénzalapból – közölte tegnap a program egyik részese, a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
A közös tőkejuttatási kezdeményezést tavaly február végén indította el az EBRD, a Világbank-csoport és az Európai Beruházási Bank (EIB). Az éppen egy éve nyilvánosságra hozott program alapján a három nemzetközi pénzintézet összesen 24,5 milliárd eurós keretet állított össze a kelet-európai bankrendszerek stabilitásának és a térségi reálgazdaságok hitelellátásának fenntartására. Az EBRD tegnapi összesítése szerint a csomagból december végéig 19,3 milliárd euró vált hozzáférhetővé a régió számára.
A bank közölte: a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-bizottsággal szoros együttműködésben kezdett program is hozzájárult ahhoz, hogy sikerült elkerülni a rendszerszintű válságot és a közép-kelet-európai reálgazdaságok hitelellátásának összeomlását.
A tavaly bejelentett csomaghoz a legnagyobb hozzájárulást az EIB adta, 11 milliárd euróval. Ennek a részcsomagnak a kedvezményezettje a közép-, kelet- és dél-európai kis- és középvállalati szektor. A Világbank-csoport hozzávetőleg 7,5 milliárd euróval járult hozzá a kerethez, ebből összesen 3,5 milliárd euró jut a feltörekvő európai bankszektor problémáinak kezelésére. Az EBRD 2009-2010-re 6 milliárd euróig terjedő összeget különített el a térségi pénzügyi szektornak, valamint a kis- és középvállalatoknak.
A Londonban közzétett éves eredményjelentés szerint a bank 2009 egészét 746 millió euró nettó veszteséggel zárta. Egy évvel korábban a bank 602 millió eurós nettó veszteséget jelentett; az volt az EBRD első veszteséges éve az 1998-as orosz fizetési válság óta. Mindezek ellenére az EBRD 2009-ben 55 százalékkal 7,9 milliárd eurós rekordszintre növelte finanszírozásait tevékenységi országcsoportjában. A kihelyezések zöme a pénzügyi szektornak jutott, mert a bank elsődleges célja volt a hitelezés fenntartásának elősegítése a válságidőszakban, elsősorban a kisvállalatok számára.
A kelet-közép-európai átalakulási folyamat finanszírozására 1991-ben életre hívott EBRD-nek már több, magánbankokkal közös kezdeményezése volt a kelet-európai reálgazdaságok hitelezésének támogatására ebből a keretből. A londoni bank tavaly májusban bejelentette, hogy az UniCredit bankcsoport nyolc kelet-európai érdekeltségében hajt végre összesen 432,4 millió euró befektetést. Tavaly júliusban az EBRD a Société Générale bankcsoporttal indított 400 millió eurós közös hitelprogramot, szintén a közép-kelet-európai kis- és közepes vállalatok hitelellátásának javítására.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.