2012. április 19., 08:132012. április 19., 08:13
A kormányfő kifejtette: hoszszabb távú menedzsmentproblémák vezettek az ANAF-főnök menesztéséhez, nem az, hogy az adóhivatal nem teljesítette maradéktalanul az általa február 17-én kitűzött célt, miszerint 60 nap alatt a GDP 1,5 százalékának megfelelő összeggel kell gazdagítani az államkasszát az adócsalás elleni küzdelem eredményeként.
A miniszterelnök kifejtette, a számvevőszék, a kormányfő ellenőrző testülete és adóügyi szakértők vizsgálatának eredményei alapján döntött úgy, hogy mivel 2011-ben és az idei első negyedben az államkassza bevételei elmaradtak a pénzügyminisztérium célkitűzésétől, váltás szükséges az adóhatóság élén. Megjegyezte: Blejnar bizonyára jóhiszeműen látta el feladatát, ám a pénzügyi tárca elvárásai nagyobbak voltak.
Az adócsalás elleni tárcaközi bizottság tegnapra összehívott ülésén bírálta ugyanakkor a leváltott igazgatót, amiért az ANAF nem engedett betekintést a belügyminisztériumnak és az ügyészségnek adatbázisába. Ostorozta ugyanakkor az adócsalás elleni küzdelemben érintett összes intézményt – a pénzügyőrségtől a vámhatóságig –, amiért azok nem működtek megfelelően együtt, és azt is felrótta, hogy nem alkalmazkodnak megfelelően a kor követelményeihez, mivel az adócsalók egyre kifinomultabb eszközökkel dolgoznak, ők viszont még mindig a régi módszereket alkalmazzák a törvénytelenségek felderítésére.
Megjegyezte azt is, hogy a végrehajtásból származó bevételek is alacsonyak: a követelések mindössze 25 százalékát teszik ki. Sorin Blejnar egyébként még kedden este azt mondta: már két hónappal ezelőtt elküldte biankó lemondását az államfőnek, miután megvalósíthatatlannak tartotta a bevételnövelésre vonatkozó célokat. Mint arról beszámoltunk, Blejnart várhatóan a jelentős vagyonok ellenőrzésével megbízott állami hatóság élére nevezik majd ki. A Pro Lex közszolgálati szakszervezet szerint ez törvényellenes, mivel Blejnar az ANAF élére történt kinevezése óta már nem közalkalmazott.
Ráadásul a hatóság az ANAF alárendeltségébe tartozik, Blejnar kinevezéséről tehát magának Blejnarnak kellett döntenie. Ungureanu azt szeretné, ha a bevételek szintje elérné a GDP 40 százalékát a jelenlegi 32-33 százalék helyett, ami mintegy tíz milliárd eurós többletbevételt jelentene.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok