2010. október 20., 10:472010. október 20., 10:47
A szabályozás egységes keretet teremt e befektetési formák ellenőrzésére és felügyeletére, és feltételekhez köti működésüket az EU egységes piacán. A szabályozás egyik újítása lesz az úgynevezett útlevélrendszer, amely alapján az egyik tagországban jóváhagyott alapok más államok befektetői számára is elérhetővé válnak. Az Unión kívüli alapok esetében mindazonáltal a tervek szerint néhány évvel tovább kell várni ugyanezen rendszer bevezetésére.
Michel Barnier, az Európai Bizottság e témáért felelős tagja az ülés utáni sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a megállapodás legnagyobb előnye, hogy míg eddig egyáltalán nem volt ilyen szabályozás uniós szinten, most lesz. A miniszteri kompromisszumot még az Európai Parlamenttel is egyeztetni kell, mielőtt életbe léphet. Az EU-ban várhatóan 2013-tól működik majd a szigorúbb rendszer. Az alapok szabályozása újabb lépés azon reformok sorában, amelyekről az EU az elmúlt években lezajlott nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság tanulságai alapján döntött. A pénzügyi piaci spekulációkra sokan ma is úgy tekintenek, hogy az hozzájárult a válság súlyosbodásához. A szóban forgó alapok világszinten ezer milliárd eurós nagyságrendű összeget kezelnek. Didier Reynders, az ülésen elnöklő belga pénzügyminiszter méltatta, hogy a végső megállapodás egyhangúlag született.
A miniszteri találkozón Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse hangoztatta, hogy stabilizálódott a gazdaság feléledésének folyamata az unióban. Nem nő tovább a munkanélküliség sem, a foglalkoztatás pedig a legtöbb tagországban növekedésnek indult. A tegnap folytatott eszmecsere alapján megerősítette, hogy a pénzügyi konszolidációnak legkésőbb jövőre meg kell kezdődnie mindazon EU-tagállamokban, amelyek eddig még nem indították el. Visszatértek több nyilatkozatban az előző nap született megállapodásra az euróövezeti deficit-, illetve adósságtúllépők elleni szankciókról. Valamennyi megszólaló elégedettnek mondta magát a megszületett kompromisszummal, bár többen jelezték, hogy még jobban örültek volna, ha a tanács az Európai Bizottság eredeti (némileg szigorúbb) javaslatai mellett kötelezi el magát.
A megállapodás értelmében szinte automatikusan büntetőintézkedésekkel sújtják azokat az euróövezeti tagállamokat, amelyek túllépik az uniós szerződésekben meghatározott államháztartási deficit- vagy hiányhatárt. Igaz, azt a tagországok úgynevezett minősített többségi döntésével kell megállapítani, hogy szabálysértés történt, de a szankciók is csak ugyanilyen többségű határozattal állíthatók le. Kivételes esetben (például természeti katasztrófa idején) a deficithatár természetesen ideiglenesen túlléphető. Számos részlet (például a büntetésként kiszabott letét mértéke, a kamatozás) még későbbi döntésre vár, illetve arról is meg kell egyezni, hogy szükség van-e az uniós szerződés – meglehetősen nehézkes eljárású – módosítására a reformok életbe léptetéséhez. Az uniós országok legközelebb az állam- és kormányfők jövő csütörtöki és pénteki brüsszeli találkozóján foglalkoznak a témával, és megvitatja azt az Európai Parlament is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok