2010. április 01., 09:182010. április 01., 09:18
A Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programból finanszírozott befektetés összértéke meghaladja a 164 ezer eurót, amelyből egyelőre csak a két előtanulmány elkészítését lehet fedezni.
Liviu Bucur, a Nagyváradi Metropolisövezet szakértője a tegnapi eseményen úgy nyilatkozott: a két ország közötti tranzitforgalom, a két megyeszékhely közötti csereforgalom, illetve a városok belső forgalma is igen nagy, ezért van szükség további tehermentesítésre. Váradnak már van egy városi körgyűrűszakasza, amely dél felől kerüli meg a várost, és amely a teherforgalom jó részét felveszi, de a város lakói is gyakran használják, ha a forgalmat szeretnék elkerülni.
Éppen ezért – hangzott el a tegnapi találkozón – a metropolisi elkerülő út tervénél elsősorban az északi útvonalra célszerű koncentrálni. Ez jóval tágabb félgyűrűben halad majd a már létező déli szakaszhoz képest. Bucur ugyanakkor közölte: nemrégiben térfigyelő kamerákat helyeztek el a város négy bejáratához, és a felvételek alapján azt a következtetést vonták le, hogy míg délen a körgyűrű sokat segít a forgalom könnyítésén, az északi bejáratnál (Szatmárnémeti felől) nagyon lassú és nehézkes a közlekedés. Márpedig éppen ez ez a szakasz, amelyen az épülő észak-erdélyi autópályáról is a városba, illetve a környező országutakra próbálnak majd eljutni az utasok. Az autópálya felől tehát nemcsak Váradra, hanem Kolozsvár és Debrecen felé is itt vezet az út.
Dankó Andrea, a debreceni önkormányzat útberuházási és fejlesztési ügyintézője elmondta: a hajdú-bihari megyeszékhelyen áthaladó tranzitforgalom is igen jelentős, főképp azért, mert onnan már autópályán lehet Budapest felé haladni. A 35-ös autópálya Debrecen–Berettyóújfalu–Nagykereki szakaszának megépítését már tervbe vették, az innen a városba haladó forgalmat kell valahogyan elterelni a debreceni utcákról egy keleti elkerülő út segítségével. A megvalósíthatósági előtanulmányok az év végére készülhetnek el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok