
Munkaügyi konfliktust robbantott ki a Piteşti közelében lévő, mioveni-i Dacia autógyár szakszervezete, amely visszautasította a vállalat vezetőségének munkaszerződésre vonatkozó ajánlatát – számolt be közleményében a francia Renault-csoport tulajdonában lévő üzem vezetősége.
2015. január 14., 19:102015. január 14., 19:10
A közlemény szerint a vezetőség két hónapja tárgyalásokat folytat a szakszervezeti képviselőkkel, ez idő alatt pedig már három különböző ajánlatot tettek az alkalmazottaknak, az érdekvédelmi képviselet azonban mindegyiket visszautasította.
Rámutattak: abba is hajlandóak lettek volna beleegyezni, hogy egy éves munkaszerződést kötnek a beosztottakkal, holott meglátásuk szerint „a középtávon elért eredményes és hatékony gyártáshoz legalább két éves szerződésre lenne szükség”.
„Az elmúlt két hónapban az autógyár vezetősége végig nyitott volt a párbeszédre az alkalmazottak érdekében, a szakszervezet azonban mereven ragaszkodott elképzeléseihez. A tárgyalások eredményessége érdekében elvárjuk, hogy az érdekvédelmi szervezet is rugalmas legyen” – olvasható a közleményben.
Az üzem vezetősége múlt héten jelentette be, hogy elképzeléseik szerint 2015–2016-ra két éves kollektív munkaszerződést kötnének a beosztottakkal, és megtartanák a háromváltásos munkabeosztást.
Az igazgatók ugyanakkor 90 lejes béremelést javasoltak a beosztottaknak, a vezetői tisztségben lévő alkalmazottaknak pedig 45 lejes fizetésnövelést vetítettek előre, ugyanakkor áprilistól 2, illetve 2,5 százalékos egyéni béremelést ígértek. Emellett fejenként 1000 lejes pluszjuttatást biztosítanak a 2014-es prémiumként, amelyet idén májusban osztanának ki.
Tavaly egyébként a szakszervezettel folytatott tárgyalásokat csak májusban sikerült befejezni, egy évvel korábban pedig a felek áprilisban jutottak megegyezésre. A Dacia autógyár 2013-ban 18,4 milliárd lejes üzleti forgalmat, valamint 337 millió lejes nettó profitot jegyzett. Az üzemnek jelenleg 14 ezer alkalmazottja van.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!