Hozzátesznek
A pénzügy, a belügy és az egészségügy a költségvetés-kiegészítés legnagyobb haszonélvezői, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a kutatási és az energetikai tárca veszít a legtöbbet a költségvetés-kiegészítés tervezete szerint – adta hírül az Agerpres.
2018. augusztus 07., 15:512018. augusztus 07., 15:51
2018. augusztus 07., 16:082018. augusztus 07., 16:08
A tervezet szerint a pénzügyminisztérium csaknem 1,8 milliárd lejjel kap többet, amelyből többek között befizeti az ország Európai Uniós hozzájárulását (765,5 millió lej), visszafizeti az üzemanyag utáni pótlólagos illetéket (240 millió lej), és fedezi a család meghatározásáról szóló népszavazás költségeit (200 millió lej).
A belügyminisztérium 366,3 millió lejt kap egyebek mellett személyzeti költségre (100 millió lej), a katonai nyugdíjak kifizetésére (100 millió lej) és a felszerelés modernizálására (150 millió lej).
Az oktatási minisztérium 178,1 millió lejt, a közlekedési minisztérium 170,5 millió lejt, a távközlési minisztérium 206,9 millió lejt, az európai alapok minisztériuma 119,2 millió lejt, a kormányfőtitkárság 147,8 millió lejt, az országos állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság 99,5 millió lejt, a mezőgazdasági minisztérium 73,4 millió lejt millió lejt kap pluszban.
Csökkentették ugyanakkor a következő intézmények költségvetését: Román Hírszerző Szolgálat (-113 millió lej), kutatási minisztérium (-122,1 millió lej), energetikai minisztérium (-45,7 millió lej), fejlesztési minisztérium (-44,2 millió lej), külügyminisztérium (-35,1 millió lej), kormányőrség (-22,7 millió lej), turisztikai minisztérium (-17,3 millió lej), környezetvédelmi minisztérium (-17 millió lej), külügyi hírszerző szolgálat (-16,5 millió lej), különleges telekommunikációs szolgálat (-16,2 millió lej), gazdasági minisztérium (-15 millió lej), államelnöki hivatal (- 11 millió lej).
A költségvetés kiegészítést egy növekvő, 945 milliárd lejes nemzeti össztermékre (GDP) számolták, a mostani 907,9 milliárd lej helyett. A számítások szerint a bevételek 5,99 milliárd lejjel nőnek és elérik 293,9 milliárd lejt (a GDP 31,1%-át), a kiadások pedig 7,09 milliárd lejjel lesznek nagyobbak és elérik a 321,9 milliárd lejt (a GDP 34,1% -át). A kiadások fejezetben 5,1 milliárdos tételt okoz a személyzeti kiadások növekedése, amely így 86,26 milliárd lejre emelkedik, ugyanakkor 1,68 milliárd lejjel, 37,7 milliárd lejre csökkennek a beruházások.
A GDP arányos költségvetési hiány 2,97%-os marad.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!