2011. március 18., 09:532011. március 18., 09:53
Kelemen Tibor, az ügynökség igazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, két csoportot indítanak, egyet Mikóújfaluban és egyet az erdővidéki Vargyason. Azért esett egyébként választásuk erre a két helyszínre, mivel itt a kőbányák mellett hagyománya van a kőfaragásnak, a tapasztalt mesterek gyakorlatban is megtaníthatják a szakma fortélyait. Az ingyenes tanfolyamokra 48-an jelentkeztek, akik három hónap leforgása alatt összesen 360 órában sajátítják el a mesterséget. Később lehetőség nyílik a továbbképzésre, megtanulhatják a restaurálást, a régi kőszobrok, emlékművek felújítását. Kelemen Tibor elmondta, a falvak polgármesterei is jelezték, hogy szükség van erre a szakmára, a kőfaragók egyéni vállalkozást indítva űzhetik a mesterséget. Divatba jöttek a kőkerítések, támfalak, kő oldalfalburkolatok, a kő kerti bútorok, ugyanakkor állandó igény van a sírkövek készítésére és a régiek áttisztítására, felújítására. Ugyanakkor Magyarországról is sok ajánlat érkezik restaurátoroknak, akiknek a kőszobrok, emlékműtalapzatok, templomok felújítását kellene elvégezniük. A székelyföldi mesterek számára nincs nyelvi akadály, így megfelelő szakképesítéssel elvállalhatják az anyaországi megbízatásokat. Kelemen egyébként arról is beszámolt, hogy az ügynökségen keresztül kevesen találnak munkát külföldön, mert nekik – a magán-állásközvetítőkkel ellentétben – minden esetben feltételként kell megszabniuk a nyelvismeretet. Mostanáig 17-en jelentették be igényüket külföldi mezőgazdasági munkára, Németországban spárgaszedést végeznének, de tőlük is kérik, hogy beszéljenek németül. Kovászna megyében jelenleg 9,7 százalékos a munkanélküliségi ráta, 3 százalékkal magasabb, mint az országos átlag. Eközben elenyészően kevés az állásajánlat, megyeszinten mintegy száz munkahelyre lehet pályázni, ezek több mint felét a készruhagyárak hirdetik szakképzetteknek és szakképzetleneknek. Kovászna megyében annyit jelent egy munkahely, mint a fővárosban tíz – összegzett Kelemen Tibor.
| Formai hibák miatt 25 cég veszítette el az alkalmazások után járó állami támogatást Kovászna megyében. Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója csütörtökön arról tájékoztatott, hogy a 25 munkaadó összesen több mint 20 ezer lejnyi támogatástól esett el. Ezek a cégek frissen végzetteket, 45 év feletti munkanélkülieket, nyugdíjkorhatár előtt állókat vagy fogyatékosokat alkalmaztak, ilyen esetben pedig az állam átvállalja a minimálbérnek megfelelő összeg és az adók kifizetését. Viszont egyszerű formai vétségek miatt ebben a hónapban elesnek a támogatástól, és az állam megspórolt több mint 20 ezer lejt. Kelemen elmondta, azért nem hagyták jóvá a támogatás folyósítását, mivel a havi jelentésben rossz mezőbe írtak be különböző adatokat. „Az a gond, hogy a cégek többsége utolsó napra hagyja a jelentések benyújtását, így az azt átvevő hivatalnok nem tudja helyben ellenőrizni, hogy helyesen töltötték-e ki az űrlapokat. A határidő lejártával már nincs lehetőség a hibák kijavítására” – hívta fel a figyelmet Kelemen, aki a napokban találkozott a hites könyvelőkkel, és azt javasolta, hogy korábban nyújtsák be a jelentéseket. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!