2011. március 18., 09:532011. március 18., 09:53
Kelemen Tibor, az ügynökség igazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, két csoportot indítanak, egyet Mikóújfaluban és egyet az erdővidéki Vargyason. Azért esett egyébként választásuk erre a két helyszínre, mivel itt a kőbányák mellett hagyománya van a kőfaragásnak, a tapasztalt mesterek gyakorlatban is megtaníthatják a szakma fortélyait. Az ingyenes tanfolyamokra 48-an jelentkeztek, akik három hónap leforgása alatt összesen 360 órában sajátítják el a mesterséget. Később lehetőség nyílik a továbbképzésre, megtanulhatják a restaurálást, a régi kőszobrok, emlékművek felújítását. Kelemen Tibor elmondta, a falvak polgármesterei is jelezték, hogy szükség van erre a szakmára, a kőfaragók egyéni vállalkozást indítva űzhetik a mesterséget. Divatba jöttek a kőkerítések, támfalak, kő oldalfalburkolatok, a kő kerti bútorok, ugyanakkor állandó igény van a sírkövek készítésére és a régiek áttisztítására, felújítására. Ugyanakkor Magyarországról is sok ajánlat érkezik restaurátoroknak, akiknek a kőszobrok, emlékműtalapzatok, templomok felújítását kellene elvégezniük. A székelyföldi mesterek számára nincs nyelvi akadály, így megfelelő szakképesítéssel elvállalhatják az anyaországi megbízatásokat. Kelemen egyébként arról is beszámolt, hogy az ügynökségen keresztül kevesen találnak munkát külföldön, mert nekik – a magán-állásközvetítőkkel ellentétben – minden esetben feltételként kell megszabniuk a nyelvismeretet. Mostanáig 17-en jelentették be igényüket külföldi mezőgazdasági munkára, Németországban spárgaszedést végeznének, de tőlük is kérik, hogy beszéljenek németül. Kovászna megyében jelenleg 9,7 százalékos a munkanélküliségi ráta, 3 százalékkal magasabb, mint az országos átlag. Eközben elenyészően kevés az állásajánlat, megyeszinten mintegy száz munkahelyre lehet pályázni, ezek több mint felét a készruhagyárak hirdetik szakképzetteknek és szakképzetleneknek. Kovászna megyében annyit jelent egy munkahely, mint a fővárosban tíz – összegzett Kelemen Tibor.
| Formai hibák miatt 25 cég veszítette el az alkalmazások után járó állami támogatást Kovászna megyében. Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója csütörtökön arról tájékoztatott, hogy a 25 munkaadó összesen több mint 20 ezer lejnyi támogatástól esett el. Ezek a cégek frissen végzetteket, 45 év feletti munkanélkülieket, nyugdíjkorhatár előtt állókat vagy fogyatékosokat alkalmaztak, ilyen esetben pedig az állam átvállalja a minimálbérnek megfelelő összeg és az adók kifizetését. Viszont egyszerű formai vétségek miatt ebben a hónapban elesnek a támogatástól, és az állam megspórolt több mint 20 ezer lejt. Kelemen elmondta, azért nem hagyták jóvá a támogatás folyósítását, mivel a havi jelentésben rossz mezőbe írtak be különböző adatokat. „Az a gond, hogy a cégek többsége utolsó napra hagyja a jelentések benyújtását, így az azt átvevő hivatalnok nem tudja helyben ellenőrizni, hogy helyesen töltötték-e ki az űrlapokat. A határidő lejártával már nincs lehetőség a hibák kijavítására” – hívta fel a figyelmet Kelemen, aki a napokban találkozott a hites könyvelőkkel, és azt javasolta, hogy korábban nyújtsák be a jelentéseket. |
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
szóljon hozzá!