2011. március 18., 09:532011. március 18., 09:53
Kelemen Tibor, az ügynökség igazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, két csoportot indítanak, egyet Mikóújfaluban és egyet az erdővidéki Vargyason. Azért esett egyébként választásuk erre a két helyszínre, mivel itt a kőbányák mellett hagyománya van a kőfaragásnak, a tapasztalt mesterek gyakorlatban is megtaníthatják a szakma fortélyait. Az ingyenes tanfolyamokra 48-an jelentkeztek, akik három hónap leforgása alatt összesen 360 órában sajátítják el a mesterséget. Később lehetőség nyílik a továbbképzésre, megtanulhatják a restaurálást, a régi kőszobrok, emlékművek felújítását. Kelemen Tibor elmondta, a falvak polgármesterei is jelezték, hogy szükség van erre a szakmára, a kőfaragók egyéni vállalkozást indítva űzhetik a mesterséget. Divatba jöttek a kőkerítések, támfalak, kő oldalfalburkolatok, a kő kerti bútorok, ugyanakkor állandó igény van a sírkövek készítésére és a régiek áttisztítására, felújítására. Ugyanakkor Magyarországról is sok ajánlat érkezik restaurátoroknak, akiknek a kőszobrok, emlékműtalapzatok, templomok felújítását kellene elvégezniük. A székelyföldi mesterek számára nincs nyelvi akadály, így megfelelő szakképesítéssel elvállalhatják az anyaországi megbízatásokat. Kelemen egyébként arról is beszámolt, hogy az ügynökségen keresztül kevesen találnak munkát külföldön, mert nekik – a magán-állásközvetítőkkel ellentétben – minden esetben feltételként kell megszabniuk a nyelvismeretet. Mostanáig 17-en jelentették be igényüket külföldi mezőgazdasági munkára, Németországban spárgaszedést végeznének, de tőlük is kérik, hogy beszéljenek németül. Kovászna megyében jelenleg 9,7 százalékos a munkanélküliségi ráta, 3 százalékkal magasabb, mint az országos átlag. Eközben elenyészően kevés az állásajánlat, megyeszinten mintegy száz munkahelyre lehet pályázni, ezek több mint felét a készruhagyárak hirdetik szakképzetteknek és szakképzetleneknek. Kovászna megyében annyit jelent egy munkahely, mint a fővárosban tíz – összegzett Kelemen Tibor.
| Formai hibák miatt 25 cég veszítette el az alkalmazások után járó állami támogatást Kovászna megyében. Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója csütörtökön arról tájékoztatott, hogy a 25 munkaadó összesen több mint 20 ezer lejnyi támogatástól esett el. Ezek a cégek frissen végzetteket, 45 év feletti munkanélkülieket, nyugdíjkorhatár előtt állókat vagy fogyatékosokat alkalmaztak, ilyen esetben pedig az állam átvállalja a minimálbérnek megfelelő összeg és az adók kifizetését. Viszont egyszerű formai vétségek miatt ebben a hónapban elesnek a támogatástól, és az állam megspórolt több mint 20 ezer lejt. Kelemen elmondta, azért nem hagyták jóvá a támogatás folyósítását, mivel a havi jelentésben rossz mezőbe írtak be különböző adatokat. „Az a gond, hogy a cégek többsége utolsó napra hagyja a jelentések benyújtását, így az azt átvevő hivatalnok nem tudja helyben ellenőrizni, hogy helyesen töltötték-e ki az űrlapokat. A határidő lejártával már nincs lehetőség a hibák kijavítására” – hívta fel a figyelmet Kelemen, aki a napokban találkozott a hites könyvelőkkel, és azt javasolta, hogy korábban nyújtsák be a jelentéseket. |
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
szóljon hozzá!