2010. augusztus 11., 10:412010. augusztus 11., 10:41
A rendőrtiszt emlékeztetett, korábban csak vegyes csapatban, a pénzügyőrséggel, a pénzügyi igazgatósággal közösen jártak ellenőrzésre, de a júniusban kiadott 54-es számú kormányrendelet feljogosítja a rendőröket az önálló vizsgálódásra. Kormányutasításhoz híven prioritásnak tartják a gazdasági jellegű bűncselekmények, az adócsalás visszaszorítását, ennek ellenére – mint ígérik – nem fogják feleslegesen zaklatni a vállalkozókat.
A rendőrtiszt hangsúlyozta, nem akarják elbátortalanítani a tisztességes adófizető üzletembereket, ezért csak oda mennek vizsgálódni, ahol felmerül az adócsalás vagy más jellegű törvénytelenség megalapozott gyanúja. „Kerüljük a konfliktust a vállalkozói szférával, hiszen tudatában vagyunk a tevékenységük, az általuk befizetett adók fontosságának, a csalások, a gazdasági bűncselekmények felszámolásával valójában a tisztességes vállalkozók érdekeit védjük a nem lojális konkurenciától” – magyarázta Ioan Crăciun.
Mint tájékoztatott, Kovászna megye az év első hét hónapja után az országos 26. helyen áll, ami az ezer lakosra jutó gazdasági bűncselekmények számát illeti, ez elég rossz helyezésnek számít, figyelembe véve az átlagosnál kevesebb működő céget. Elmondta, a gazdasági rendőrség jelenleg mintegy 350 ügyön dolgozik, ezek egyharmada adócsalás. Közlése szerint a gazdasági bűncselekmények elkövetői nagyon találékonyak, például az Európai Unión belüli általános forgalmi adó kifizetésének módja felkészületlenül találta a rendőrséget.
Mint emlékeztetett, az áfát ott kell befizetni, ahol az áru fogyasztásra kerül, így a szerb állampolgárok által alapított három kovásznai cég hatalmas mennyiségű árut hozott be az EU területéről, gyorsan túladtak rajta, és mielőtt az 5,4 millió lej értékű áfát befizették volna, eltűntek. „A gazdasági válságban nagy a kísértés, egyre csak növekszik az adócsalások száma” – fejtette ki Crăciun, aki arra is kitért, hogy az új rendelkezések értelmében már a több mint tízezer szál, zárjegy nélküli cigaretta és 200 liter csempész-szeszesital birtoklása is bűncselekménynek számít.
Ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy a Kovászna megyei rendőrség raktáraiban jelenleg mintegy 8 tonna csempészszesz „vesztegel”. Mint arról beszámoltunk, korábban 2 tonnát átadtak a sepsiszentgyörgyi kórháznak, ahol fertőtlenítésre használják. A többivel azonban nem tudnak mit kezdeni, mert a valószínűleg szintetikus alapanyagokból készült szesz az italgyártóknak nem kell, azt mondják, a színezék és cukor hozzáadása után zavaros lesz. Ennek ellenére a csempészszesz iránt a piacon nagy a kereslet, mert míg a kereskedelemben egy liter 60 lej, feketén 18 lej.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.