2011. március 22., 09:222011. március 22., 09:22
A belső piacon még sokat kell tenni a szolgáltatások piacának megnyitásáért, itt a szabad verseny 140 milliárd eurót tehetne hozzá Európa teljes gazdaságához, írta a brit, a holland, a svéd, a dán, a finn, az észt, a lengyel, a litván és a lett miniszterelnök a levélben, amelyet az Európa Tanács elnökének és az Európai Bizottság elnökének címeztek. Javasolják a digitális belső piac kiépítését a határokon átnyúló on-line kereskedelem föllendítésére.
Szerintük be kell fejezni az egységes energiapiac megteremtését is az Unióban. A nemzetközi kereskedelem felszabadítása érdekében Európa és a világpiac összekapcsolásában most a legfontosabb még az idén sikerre vinni a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) dohai tárgyalássorozatát – hangsúlyozták a levél szerzői. Javasolják azt is, hogy az EU írjon alá szabad kereskedelmi megállapodásokat Indiával, Kanadával, Japánnal, a délkelet-ázsiai Asean-országokkal és a latin-amerikai Mercosur-országokkal a tavaly Dél-Koreával kötött egyezmény mintájára. Fontosnak nevezték a mélyebb gazdasági integrációt a Keleti Partnerség és a Földközi-tenger déli oldalának országaival.
A vállalkozási kedv ösztönzésére javasolják a szabályozási bürokrácia csökkentését, együtt a szabályozás költségeinek csökkentésével a vállalatok számára. Az innováció előmozdítására az európai szabadalom intézményének mielőbbi bevezetését ajánlják, mert ezáltal a cégek megfizethető, EU-szintű szellemitulajdon-védelemhez jutnának, fölösleges jogi bonyodalmaktól mentes rendszerben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!