2010. szeptember 24., 09:152010. szeptember 24., 09:15
Az országos felmérések alapján Szatmár megye a területén működő külföldi tőkéjű cégek és vállalkozások számát tekintve az előkelőnek számító 16. helyen áll, ám a befektetett alaptőke szempontjából csak a 24. Ennek ellenére még így is az erős középmezőnyben kap helyet, pedig Culic véleménye szerint sokkal magasabb pozícióra törhetne, hiszen adottságait tekintve semmivel sem marad el a környező romániai, sőt még a szomszédos magyarországi vagy kárpátaljai megyék mögött sem.
A partiumi megyében tavaly decemberben 1611 külföldi tőkével alapított cég működött, arról azonban nem készült felmérés, hányadik helyen szerepel Szatmár a hazai befektetők számának tekintetében. Annyit sikerült megtudnunk, hogy 2009-ben Szatmár megyében 1935 céget tartottak nyilván, amely a kereskedelmi és iparkamara összehasonlítása szerint ezerrel kevesebb, mint 2005-ben. A visszaesést az is magyarázza, hogy a tavalyi év folyamán 1026 céget töröltek a nyilvántartásból, mivel ezek tulajdonosai megszüntették vállalkozásaikat. Culic a határ menti megye gazdasági helyzetét az említett mutatók függvényében az országos középmezőny alsóházában látja.
„A szomszédos megyéket, főleg Máramarost korábban politikai alapon hátrányos helyzetű területnek minősítették, ezért az ottani beruházások adó- és egyéb kedvezményeket kaptak. Azt kell mondanom, a valóságban egy fokkal sem álltak rosszabbul nálunk, ám az intézkedés hatására pár éven belül leköröztek bennünket, hiszen a hirtelen kapott előnyök hatására számtalan befektetőt sikerül odacsalogatniuk” – panaszolta a szakértő.
Culic az összehasonlítást Kolozsvárral folytatta, amely regionális központi státusa és méretei révén fényévekkel Szatmár előtt jár. „Az is gondot jelentett nálunk, hogy korábban nagyon kicsi, ha jól emlékszem 1,8 százalékos volt a munkanélküliségi mutatónk, és a jelentős külföldi tőkével bíró cégek attól félve, hogy nem találnak megfelelő számú alkalmazottat, elkerültek bennünket” – részletezte a gazdasági elemző, aki szerint az utóbbi években Szilágy megyének is jelentős számú külföldi befektetőt sikerült bevonzania, és ugrásszerű gazdasági növekedésnek indult.
A határon átnyúló pályázatokat illetően viszont Szatmár megye áll a környéken a legjobban. „Ezek nagy része a megyei tanács és a helyi önkormányzatok révén valósul meg, és csak nagyon kevés érinti közvetlen módon a cégeket, amelyek esetleg utólagos haszonélvezők lehetnek. A szabályok szerint a vállalkozások nem is pályázhatják meg az infrastrukturális fejlesztéseket, ezekre csak a közintézmények jogosultak” – tette hozzá az intézményvezető. Culic arra is kitért, hogy ha léteznek is cégek számára kiírt pályázatok, sokan félnek belevágni, mert elrettenti őket a szövevényes hazai bürokrácia, illetve a vállalkozóknak a megpályázott összeg több mint felével kell rendelkezniük, hiszen a nem túl nagy önrész mellett jelentős pénzmennyiséget kell megelőlegezniük, amely csak hónapok, esetleg évek múlva térül meg.
Szatmár megye különleges földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően olyan kiaknázatlan lehetőségekkel rendelkezik, amelyek kellő odafigyeléssel történő felhasználása gyors gazdasági fellendüléssel kecsegtet. „Felméréseink szerint megyénk áruszállítás szempontjából hidat képez az Európai Unió területe és a keleti, illetve északi országok között. Emellett Szatmárnémetiben két ipari park várja a befektetőket, az altalajban lévő termálvíz pedig üdülő- és gyógyturisztikai szempontból kiemelkedően fontos” – véli a kamaraelnök.
Emellett Szatmárban érdemes lenne kiépíteni a jelenleg egyáltalán nem működő faluturizmust, amely megfelelő marketinggel komoly jövedelmet biztosítana a vidéken élő vállalkozóknak. Továbbá égetően szükség lenne egy jól felszerelt konferencia-központra is, illetve azt kiszolgáló vendéglátó-ipari egységekre, szállodákra, amelyek az üzleti turizmus lehetőségeit tágítanák a megyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok