2010. szeptember 24., 09:152010. szeptember 24., 09:15
Az országos felmérések alapján Szatmár megye a területén működő külföldi tőkéjű cégek és vállalkozások számát tekintve az előkelőnek számító 16. helyen áll, ám a befektetett alaptőke szempontjából csak a 24. Ennek ellenére még így is az erős középmezőnyben kap helyet, pedig Culic véleménye szerint sokkal magasabb pozícióra törhetne, hiszen adottságait tekintve semmivel sem marad el a környező romániai, sőt még a szomszédos magyarországi vagy kárpátaljai megyék mögött sem.
A partiumi megyében tavaly decemberben 1611 külföldi tőkével alapított cég működött, arról azonban nem készült felmérés, hányadik helyen szerepel Szatmár a hazai befektetők számának tekintetében. Annyit sikerült megtudnunk, hogy 2009-ben Szatmár megyében 1935 céget tartottak nyilván, amely a kereskedelmi és iparkamara összehasonlítása szerint ezerrel kevesebb, mint 2005-ben. A visszaesést az is magyarázza, hogy a tavalyi év folyamán 1026 céget töröltek a nyilvántartásból, mivel ezek tulajdonosai megszüntették vállalkozásaikat. Culic a határ menti megye gazdasági helyzetét az említett mutatók függvényében az országos középmezőny alsóházában látja.
„A szomszédos megyéket, főleg Máramarost korábban politikai alapon hátrányos helyzetű területnek minősítették, ezért az ottani beruházások adó- és egyéb kedvezményeket kaptak. Azt kell mondanom, a valóságban egy fokkal sem álltak rosszabbul nálunk, ám az intézkedés hatására pár éven belül leköröztek bennünket, hiszen a hirtelen kapott előnyök hatására számtalan befektetőt sikerül odacsalogatniuk” – panaszolta a szakértő.
Culic az összehasonlítást Kolozsvárral folytatta, amely regionális központi státusa és méretei révén fényévekkel Szatmár előtt jár. „Az is gondot jelentett nálunk, hogy korábban nagyon kicsi, ha jól emlékszem 1,8 százalékos volt a munkanélküliségi mutatónk, és a jelentős külföldi tőkével bíró cégek attól félve, hogy nem találnak megfelelő számú alkalmazottat, elkerültek bennünket” – részletezte a gazdasági elemző, aki szerint az utóbbi években Szilágy megyének is jelentős számú külföldi befektetőt sikerült bevonzania, és ugrásszerű gazdasági növekedésnek indult.
A határon átnyúló pályázatokat illetően viszont Szatmár megye áll a környéken a legjobban. „Ezek nagy része a megyei tanács és a helyi önkormányzatok révén valósul meg, és csak nagyon kevés érinti közvetlen módon a cégeket, amelyek esetleg utólagos haszonélvezők lehetnek. A szabályok szerint a vállalkozások nem is pályázhatják meg az infrastrukturális fejlesztéseket, ezekre csak a közintézmények jogosultak” – tette hozzá az intézményvezető. Culic arra is kitért, hogy ha léteznek is cégek számára kiírt pályázatok, sokan félnek belevágni, mert elrettenti őket a szövevényes hazai bürokrácia, illetve a vállalkozóknak a megpályázott összeg több mint felével kell rendelkezniük, hiszen a nem túl nagy önrész mellett jelentős pénzmennyiséget kell megelőlegezniük, amely csak hónapok, esetleg évek múlva térül meg.
Szatmár megye különleges földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően olyan kiaknázatlan lehetőségekkel rendelkezik, amelyek kellő odafigyeléssel történő felhasználása gyors gazdasági fellendüléssel kecsegtet. „Felméréseink szerint megyénk áruszállítás szempontjából hidat képez az Európai Unió területe és a keleti, illetve északi országok között. Emellett Szatmárnémetiben két ipari park várja a befektetőket, az altalajban lévő termálvíz pedig üdülő- és gyógyturisztikai szempontból kiemelkedően fontos” – véli a kamaraelnök.
Emellett Szatmárban érdemes lenne kiépíteni a jelenleg egyáltalán nem működő faluturizmust, amely megfelelő marketinggel komoly jövedelmet biztosítana a vidéken élő vállalkozóknak. Továbbá égetően szükség lenne egy jól felszerelt konferencia-központra is, illetve azt kiszolgáló vendéglátó-ipari egységekre, szállodákra, amelyek az üzleti turizmus lehetőségeit tágítanák a megyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
Látogatottsági adatok