
2009. szeptember 10., 09:092009. szeptember 10., 09:09
A romániai családok közel fele egyetlen lejt sem tud havonta félretenni, miközben a bukaresti lakosság körében a legnagyobb a befektetések valószínűsége – mutat rá a Banki Letétek Garanciaalapja által tegnap közzétett felmérés. Csupán a 2500 lejnél magasabb jövedelmű háztartásokban nagyobb a megtakarítás lehetősége – számolt be Mihai Copaciu, a Román Nemzeti Bank (BNR) képviselője a közvélemény-kutatás következtetéseiről.
„Azoknak a családoknak, akik takarékoskodnak, amikor tartós fogyasztási cikket vásárolnak, azaz keresik az árleszállításokat, vagy az olcsóbb termékeket helyezik előtérbe, 36 százalékkal nagyobb az esélyük, hogy pénzt tudjanak félretenni” – mutatott rá Mihai Copaciu. Hozzátette: a statisztikákból kiindulva elmondható, nem függ a kortól a megtakarításra való hajlam, sem az, hogy az illetőnek egyáltalán van-e esélye néhány lejt félretenni havi bevételeiből.
Ugyanakkor a család nagysága sem hat ki a megtakarítás valószínűségére, arra viszont annál nagyobb mértékben, hogy mennyire könnyen tudnak bármibe is befektetni. Minél többen élnek ugyanis egy háztartásban, annál valószínűbb, hogy nem tudnak megtakarítani. Valamilyen mértékben azonban eltér az országos trendtől a főváros: Bukarestben jóval az országos átlag felettiek a fizetések, ami pedig ahhoz is nagyban hozzájárul, hogy az ott élők nagyobb összegeket tudnak félretenni, vagy van egyáltalán esélyük megtakarítani legalább néhány lejt.
A Banki Letétek Garanciaalapja által készített közvélemény-kutatás arra is rávilágít, hogy a megkérdezettek 67,7 százaléka lejben teszi félre pluszbevételeit. Az alacsonyabb jövedelmű személyek, az alacsony végzettséggel rendelkezők, illetve a gyerek nélküli családok azok, akik a megtakarítás eme formáját választják. Ugyanakkor a lejben történő megtakarítás esélye a kor előrehaladtával szintén növekszik.
A többet és könnyebben megtakarító személyek, a magasabb jövedelműek vagy az egyetemi végzettséggel rendelkezők inkább valutában helyezik el bankszámlájukon a megspórolt öszszegeket. A Banki Letétek Garanciaalapja azt akarta kideríteni a közvélemény-kutatással, hogy milyen szokásai vannak a lakosságnak a megtakarítás, a banki kölcsönök felvétele és a banki eszközök használata terén. A felmérés során 1604 család szokásaira kérdeztek rá.
Egy korábbi, az Országos Statisztikai Hivatal (INS) által készített felmérés is hasonló megtakarítási adatokra világított rá: a 2004 és 2006 között készített közvélemény-kutatás következtetései szerint a romániai családok 10 százaléka teszi félre az országos összmegtakarítások 70 százalékát.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.