Hirdetés

Kétirányú selyemút: Erdély is profitálhat a Kínával való gazdasági együttműködésből

•  Fotó: Bíró Blanka

Fotó: Bíró Blanka

Kína célja, hogy a selyemúton árut szállító vonatai ne üresen térjenek haza, ezért az ázsiai nagyhatalom egyre nagyobb hangsúlyt helyez az importra. Mindez nagy eséllyel kecsegtet az erdélyi vállalkozók számára is.

Bíró Blanka

2018. május 15., 09:592018. május 15., 09:59

2018. május 15., 10:302018. május 15., 10:30

A kínai gazdasági együttműködési lehetőségeket ismertették hétfőn Sepsiszentgyörgyön a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett szemináriumon. Guang Gang, a Kínai Népköztársaság bukaresti nagykövetségének gazdasági tanácsadója emlékeztetett,

az egykori selyemúthoz hasonló programot indítottak, hogy összekössék Kínát a különböző ázsiai, európai, illetve afrikai országokkal.

Hirdetés

Eddig már több mint száz állam csatlakozott, több vasútvonal, hidak, gázvezetékek épültek.

Jelentős pénzek infrastruktúrafejlesztésre

„A történelem jó tanító, a régi selyemút kinyitott egy ablakot Kína számára, hozzájárult a fejlődéséhez. Jelenleg a nemzetközi közösség sok kihívás elé néz, a világnak új platformokra, a fejlődéshez az országok összefogására van szükség”– részletezte Guan Gang. Hozzátette, a konkrét együttműködésnek piaci alapon, a vállalkozások között kell megvalósulnia, ám az Ázsiai Fejlesztési Bank jelentős összegeket kínál az infrastruktúra fejlesztésére. A gazdasági tanácsadó hangsúlyozta, Kína nem egyoldalúan akar terjeszkedni, bár tudatosan kezdeményez, minden csatlakozó országot egyenrangú félként kezel. Az eseményen elhangzott,

a Selyemút-alapból tavaly 17 projektet finanszíroztak összesen 7 milliárd dollár értékben, az Ázsiai Fejlesztés Bank pedig húsz projekthez biztosított 4 milliárd dollárt.

Több mint húsz országban 75 kereskedelmi együttműködést alakítottak ki, ez új munkahelyeket és bevételnövekedést eredményez.

Szükség van a fejlesztésre

Guan Gang beszélt arról is, hogy három évvel ezelőtt érkezett Romániába, azóta pedig nem sok infrastruktúra épült az országban, pedig – mint kiemelte – a kínai cégek ebben is tudnának segíteni, nagy tapasztalatuk van. Úgy látja ugyanakkor, hogy Románia jó mezőgazdasági területekkel rendelkezik, ezt ki lehet aknázni, hiszen Kína 1,3 milliárd fogyasztó országa. Máris vásárolják a romániai borokat, a mézet, a napraforgó- és repceolajat, tavaly aláírtak együttműködési megállapodást a lucerna exportálásáról.

Esély a kínai piacra való bejutásra

Idén novemberben megszervezik a kínai import expót Kínában, az első olyan vásárt, amelynek célja, hogy más országokból importáljanak és amelyen a legerősebb kínai felvásárlók lesznek jelen. A Román Kereskedelmi Kamara anyagilag is támogatja, hogy a vállalkozók kijussanak erre a vásárra, eddig már húsz cég jelzett vissza, hogy részt vesz.  Grüman Róbert, a Kovászna megyei önkormányzat alelnöke a szemináriumon rámutatott,

a kínai kereskedelmi kapcsolatok vonzóak lehetnek Háromszék számára, lehetne növelni a turisták számát, hiszen Kínából 2016-ban 122 millió alkalommal utaztak külföldre.

„Sokat utaznak, és sok pénzt költenek, ezért kell a háromszéki turisztikai kínálatot láthatóbbá tenni Kína számára” – szögezte le az alelnök. 

•  Fotó: Bíró Blanka Galéria

Fotó: Bíró Blanka

Apjok Norbert RMDSZ-es képviselő, a kínai-román parlamenti baráti csoport tagja közben néhány számadatot is ismertetett. Tájékoztatása szerint az elmúlt évben Románia 198 millió euró értékben exportált Kínába, onnan pedig 374 milliárd euróra hoztak be terméket. Románia kevesebbet exportál, mint az EU-s átlag, ezt lehetőségként kell értelmezni, vagyis, hogy van még helye a növekedésnek, hangsúlyozta Apjok Norbert. Szerinte különben prémiumtermékekkel lehet betörni a kínai piacra, sok élelmiszert keresnek, borokat, ásványvizeket, élő állatot.

A vonatok ne menjenek üresen vissza

Rus Sándor, a Román-Kínai Hargitai Ház elnöke felszólalásában arról értekezett, hogy Kína tulajdonképpen azért kényszerült a selyemút „feltámasztására”, mert a G7-ek nem vették be a csoportba. „Kína akkor azt mondta, önállóan keres piacot más utakon. Minden országgal külön köt együttműködési megállapodást. Sok árut exportál, de most az a cél, hogy a vonatok ne menjenek üresen vissza, ezért az importra is odafigyelnek”– részletezte Rus Sándor. Hozzátette, Kína 124 milliárd dollárt költ világszerte a Selyemút programjuk befektetéseire, ebből 11 milliárd dollárt Romániában.

Jelenleg az Amerikai Egyesült Államok után Kína a második legnagyobb gazdaság, ám előrejelzések szerint 2029-ig ez a sorrend megfordul, és Kína átveszi a vezetést.

Rus Sándor felhívta a figyelmet, hogy május 31. – június 2. között Budapesten szervezik a  China Smart Expót, idén első alkalommal lesznek standok a Kínába exportálni kívánó vállalkozók részére is.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 27., kedd

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak

Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak
Hirdetés
2026. október 27., kedd

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter

Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter
2026. október 26., hétfő

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány

Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány
2026. október 26., hétfő

Grindeanu azt ígéri, nem emelnek adót 2027-ben; a piaci alapú ingatlanadó is lekerül a napirendről

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.

Grindeanu azt ígéri, nem emelnek adót 2027-ben; a piaci alapú ingatlanadó is lekerül a napirendről
Hirdetés
2026. október 26., hétfő

Gyengélkedő lej, döcögő gazdaság: így látják a következő évet az elemzők

A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.

Gyengélkedő lej, döcögő gazdaság: így látják a következő évet az elemzők
2026. október 26., hétfő

Nyugdíjemeléssel indulhat a jövő év? A pénzügyminiszter elmondta, mekkorák az esélyek

Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.

Nyugdíjemeléssel indulhat a jövő év? A pénzügyminiszter elmondta, mekkorák az esélyek
Hirdetés
2026. október 25., vasárnap

Egyre több a kiadó lakás Erdélyben, de a vendégek száma nem növekszik jelentősen

Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.

Egyre több a kiadó lakás Erdélyben, de a vendégek száma nem növekszik jelentősen
2026. október 25., vasárnap

Románia olcsóbb, mint Magyarország, nálunk a bevásárlás a családi kasszát mégis jobban megterheli

Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.

Románia olcsóbb, mint Magyarország, nálunk a bevásárlás a családi kasszát mégis jobban megterheli
2026. október 24., szombat

Nagy sebességű vasútra ültetne az EU, de mi lesz a Kolozsvár–Budapest vonallal?

Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.

Nagy sebességű vasútra ültetne az EU, de mi lesz a Kolozsvár–Budapest vonallal?
Hirdetés
Hirdetés