2011. június 22., 09:342011. június 22., 09:34
Az EB arra szólította fel a romániai hatóságokat, ellenőrizzenek minden olyan szerződést, amit ebből a tengelyből finanszírozott munkálatokra kötöttek az országban. Addig a megnyert pályázatok összegeit sem folyósítják. A fejlesztési minisztérium tegnap közölte, az EB nemrég juttatta el a tárcához a Teleorman, Ilfov és Buzău megyei önkormányzatoknál folytatott ellenőrzésének előzetes eredményeit. Az EB a jelentés szerint hiányosságokat fedezett fel a közbeszerzési rendszert illetően: a szerződéskötő helyhatóságok diszkriminatív kritériumokat alkalmaztak a kivitelezők kiválasztásánál, alaptalanul használták a gyorsított eljárásokat, és másképpen szerződtették le a pluszmunkákat, mint az szabályos lett volna. A Bizottság ugyanakkor arra kéri a román államot, tegye hatékonyabbá a közbeszerzések menedzsmentjét és ellenőrzését. Az EB közleményben szögezte le, hogy a kifizetéseket nem függesztették fel végleg, csak az ellenőrzések lezárásáig és a helyzet tisztázásáig. Az EB szóvivője, Ton Van Lierop úgy nyilatkozott, a pénzek nem vesztek el Románia számára, végső döntés pedig két hónap múlva várható. A minisztérium azt ígéri, a 124 megkötött szerződés ellenőrzését ez év júliusában és augusztusában be is fejezi.
Elena Udrea tárcavezető a Pro TV-nek adott interjújában azt mondta, négy kifogásolt projektről van szó. A miniszter elmagyarázta: az EB-től elnyert pénzek a minisztériumtól a nyertes önkormányzatokhoz kerülnek, amelyek aztán megszervezik a közbeszerzési eljárásokat – ezen a szinten bukkannak fel aztán a problémák, egyrészt azért, mert a helyieknek nincs elég tapasztalatuk a tenderek terén, másfelől olyan eset is van, amikor az eljárás láthatóan bizonyos cégek javára van kitalálva.
Sajnálatos, hogy több tucat infrastrukturális projektet leállít az Európai Bizottság azért, mert néhány szerződésben problémákat észlelt – szögezte le tegnap Sorin Frunzăverde, a Krassó-Szörény Megyei Tanács kormánypárti elnöke. A Demokrata-Liberális Párt politikusa szerint azokat a projekteket, amelyeknél szabálytalanságokat találnak, le kell állítani, de annak nincs értelme, hogy a megyéjében rendben folyó beruházások is elakadjanak a máshol felmerült gondok miatt.
Nem aggódik a kifizetések felfüggesztése miatt eközben Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács RMDSZ-es elnöke. Az elöljáró a Krónika megkeresésére azt mondta, megyéje első helyen áll a Közép-romániai Fejlesztési Régióban az EU-s alapok lehívását illetően, és elég tartalékkal rendelkeznek a várható két hónapos kihagyásra. Az érintett 2-es tengely keretében Hargita megyében két megyei utat újítanak fel: a Szentegyháza–Oklánd–megyehatár közti 132-es jelzésűt és a Tusnádot Csíkszentkirállyal összekötő 123A-t. „Persze akadnak problémák, és most is azon dolgozik a megyei önkormányzat csapata, hogy a 132-es úton folytatni lehessen a munkát, de az csakis minden előírásnak megfelelve folytatható. Rengeteget vesződünk a papírmunkával, kollégáimnak, akik 150 eurónyi fizetésért gyakran munkaidejükön túl is ezzel foglalkoznak, nehéz kezelniük azt a rengeteg pénzt, hiszen óriási a felelősség, a procedúra pedig nagy odafigyelést igényel. Mindez késéseket eredményezhet, ám inkább csúszunk időben, de akkor sem követünk el törvénytelenségeket” – fogalmazott.
Tamás Sándort, Kovászna Megye Tanácsának elnökét tegnap délután nem tudtuk megszólaltatni, telefonos üzenetben viszont közölte, hogy az Európai Bizottság döntése miatt nem csúszik a Kézdivásárhely és Kovászna közötti 121-es számú megyei út felújítása sem. Tamás Sándor közölte, ma reggel öntik az első réteg aszfaltot a Kézdivásárhely–Szentkatolna szakaszon. Értesüléseink szerint Kovászna megyében ez az egyetlen nyertes pályázat a Regionális Operatív Program közúti és szállítási infrastruktúrára vonatkozó 2-es tengelyén. Ugyancsak ezen a tengelyen pályáztak a Kézdivásárhely–
Bálványos–Szent Anna-tó–Bükszád útvonal felújítására, ám ez a beruházás végül átkerült az Országos Infrastruktúrafejlesztési Programhoz.
Nem akadályozza Nagyvárad 2-es tengelyből finanszírozott munkálatait sem a mostani leállás – mondja Ilie Bolojan polgármester. A bihari megyeszékhelyen tizenkilenc utca teljes korszerűsítését pénzelik ebből a forrásból – a munkálatok már tavaly megkezdődtek, és mostanra majdnem teljesen készen vannak. „A kivitelezés már 90 százalékban megtörtént, és úgy tudom, a teljes összeg mintegy 70 százalékát már el is juttattuk a munkálatot végző cégekhez” – mondta az elöljáró, aki szerint leginkább a kivitelezőket érinti érzékenyen, hogy egy Teleorman megyei szabálytalanság miatt az ő pénzük is csúszik. Bolojan reméli, az ellenőrzések során semmilyen problémát nem találnak majd Váradon.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
szóljon hozzá!