2011. április 15., 07:582011. április 15., 07:58
Jelenleg egy új határszakasz megnyitása az adminisztratív teendők mellett számos egyéb beruházást vonna maga után – mondta Koi István, a MÁV Zrt. debreceni területi igazgatója. Hozzátette: a Debrecen és Nagyvárad közötti közvetlen vasúti összeköttetés már az 1990-es évek óta folyamatosan szóba került a két város vezetői között is, de egyelőre nem történt komoly előrelépés. Mint fogalmazott, a múltban a Debrecen és Nagyvárad közötti kulturális és gazdasági kapcsolat rendkívül fontos volt, ennek újraélesztése az egész régióra pozitív hatást gyakorolna. A közvetlen vasúti kapcsolat megteremtéséhez első lépésként egy komoly, részletes megvalósíthatósági tanulmányt kellene készíteni, számba véve minden alternatív közlekedési módot is. Koi István elmondta: ha egy részletes tanulmány arra a megállapításra jutna, hogy megéri a beruházás, úgy határon átnyúló közlekedési programokra lehetne pályázni, s ezt a folyamatot kedvezően befolyásolhatja Románia schengeni csatlakozása.
Völgyi Miklós, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. vasútfejlesztési programigazgatója elmondta: jelenleg távolinak tűnik az említett fejlesztés. 2020-ig vasúti szempontból a régió legfontosabb fejlesztése a Budapest–Záhony-vonal teherbírásának növelése és 160 kilométer/órás sebességű közlekedésre alkalmassá tétele Nyíregyházáig. A projekt keretében 2014–2015-re újítják fel a szakaszt Püspökladányig, ezt követően folytatódhat a fejlesztés Debrecen és Nyíregyháza irányába – ismertette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!