Fotó: Gönczi Ákos
2010. február 17., 09:242010. február 17., 09:24
A romániai nagyvárosokra jellemző ingatlanáraknál jóval olcsóbban, 19–36 ezer euróért megvásárolhatják a jövőben az ANL-lakásokat a benne élők, amennyiben a kormány mai ülésén elfogadja az erről szóló határozattervezetet.
A kabinethez benyújtandó dokumentumot Elena Udrea régiófejlesztési és turisztikai miniszter ismertette tegnapi sajtótájékoztatóján. Mint elmondta, a tervezet szerint egy garzon 19 140 euróba, egy kétszobás lakás 26 950 euróba, míg a háromszobás lakrészek 36 014 euróba kerülnek majd. A lakások mérete pedig jóval meghaladja a rendszerváltás előtt épült panelházakét, a garzon 40-50, a kétszobás 57-58, míg a háromszobás 67-70 négyzetméteres, miközben a nyolcvanas években épült lakások esetében a kétszobások átlagmérete az 50 négyzetméter.
Elena Udrea egyébként több pontban is módosíttatná az ANL-lakásokra vonatkozó törvényt. Egyebek mellett azt szeretné elérni, hogy a bérlő nem három, hanem egy év ottélés után már megvásárolhassa a lakást. „Ma már a bérlők havi bevételének nem kell nagyobbnak lennie, mint két bruttó átlagbér értéke. Így ezt a kitételt is törölni kell a jelenleg hatályos jogszabályból” – ecsetelte elképzeléseit a tárcavezető.
Ugyanakkor az Udrea-féle tervezetben szereplő lakásárak csak kiindulási árak, ugyanis egy tömbház évről évre amortizálódik, veszít értékéből, ezért az eladási árnak Udrea szerint csökkennie kell.
A regionális fejlesztési tárcavezető abban bízik, hogy mielőbb értékesíteni tudnak 20 ezer ANL-lakást, s ebből a minisztérium mintegy 500 millió eurós bevételre tesz szert. „Abban bízunk, hogy az eddig felépült 26 ezer ANL-lakásból még idén el tudunk adni 20 ezret. Valószínűsíthető, hogy valamennyi lakás nem talál idén gazdára, de ezzel a programmal azt szeretnénk elérni, ha a bérlők megvásárolnák az államtól a lakrészeket, az így nyert pénzösszegekből ugyanis további 100 ezer lakást tudnánk építeni” – hangsúlyozta a tárcavezető, aki ugyanakkor arra is kitért, hogy a bérlők lakásvásárláskor élhetnek az Első otthon nyújtotta kedvezményekkel is.
Amint arról lapunkban is több ízben beszámoltunk, a program keretében 5 százalékos előleg befizetése mellett lehet kedvezményes kamatú bankkölcsönt igényelni. Az euróalapú hitelek esetén a kamat értéke maximum 4 százalékkal haladhatja meg az európai irányadó bankközi kamatlábat (Euribor), míg a lejalapú hitelek esetében legtöbb 2,5 százalékkal lehet magasabb, mint a romániai bankközi kamatláb (Robor).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok