Kárpótlás uborkatermesztőknek – még keresik hasmenésjárvány okát

Valeriu Tabără mezőgazdasági miniszter tegnap közölte, a gazdák tavalyi forgalmuk 4-6 százalékát kaphatják most meg támogatásként, de ez az összeg nem lehet nagyobb, mint a veszteséges időszak költségei.

A tárcavezető bejelentette, hogy az Európai Bizottsághoz fordul segítségért a gazdák kárpótlása érdekében. Az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei ma találkoznak Luxembourgban, hogy megvitassák a teendőket. Az AFP hírügynökség információi szerint az EB anyagi kárpótlással kívánja segíteni a zöldség- és gyümölcstermesztőket, akiknek eladási veszteségeik voltak a németországi vírussal kapcsolatos hírek miatt.

Valeriu Tabără tegnap fontosnak tartotta leszögezni, hogy a Romániában termesztett zöldségek biztonságosak, azonban azt javasolta, hogy a fogyasztás előtt mindenki alaposan mossa át a zöldségeket, gyümölcsöket, akkor is, ha azok be voltak csomagolva. A miniszter kijelentését megerősítette Radu Roatiş Cheţan, az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA) elnöke is, aki közölte, az országban ez idáig nem találtak fertőzött zöldségeket. Mivel azonban az uborkafogyasztás az elmúlt időszakban drasztikusan visszaesett, a Hortifruct termelői szövetség azt javasolta, hogy mintegy 3500 tonna uborkát osszanak szét karitatív szervezetek, börtönök, iskolák, táborok, kórházak, valamint öregotthonok között. A zöldségeket előtte megvizsgálják, s bizonylatot mellékelnek majd a szállítmányokhoz, amely tanúsítja, hogy az áru nem fertőzött.

„A hasmenésjárvány elleni hatékony fellépésnek továbbra is a legfontosabb feltétele, hogy minél gyorsabban és a lehető legnagyobb bizonyossággal azonosítsák a kórokozót” – hangoztatta John Dalli, az Európai Bizottság egészségügyi és fogyasztóvédelmi felelőse az európai uniós tagországok egészségügyi minisztereinek találkozója előtt, tegnap Luxembourgban. Hozzátette: ebben uniós élelmiszerbiztonsági és járványügyi szakemberek is segítenek Németországnak. A járvány földrajzilag korlátozott ugyan, de mindenképpen teljes ellenőrzés alá kell vonni, és meg kell akadályozni, hogy újra megtörténhessék – hangoztatta Dalli. Hozzátette: azt is biztosítani kell, hogy a kórokozó azonosításában minden lehetőséget feltárjanak.

Eközben Németországban tegnap lapzártánkig sem sikerült egyértelműen bizonyítani, hogy növényi csírafajták terjeszthetik a 21 halálos áldozatot követelő hasmenésjárványt. Az alsó-szászországi tartományi mezőgazdasági miniszter előző este jelentette be, hogy a kórokozónak tekintett különleges bélbaktériumot egy helyi bio-kertészetből származó növényi csirafajta terjesztheti. Az üzem a tartomány északi részén fekvő Uelzen körzetben, Bienenbüttelben található. A hatóságok a délelőtti órákra ígértek tájékoztatást, ezt azonban elhalasztották. A hírek szerint ennek ellenére továbbra is a növényi csírák jelentik a „forró nyomot”. Az illetékesek az eddig potenciális fertőzésforrásnak tekintett uborka, paradicsom és saláta fogyasztásával kapcsolatban változatlanul óvatosságra intettek. Erre figyelmeztetett Michael Bahr német egészségügyi miniszter is, hangoztatva, hogy az azóta bezárt üzem a fertőzés forrása lehet, mindenképp meg kell várni azonban az egyértelmű laboratóriumi eredményeket.

Értesülések szerint mintegy 1000 illetékes vesz részt a baktériumforrás remélt azonosításában. A szóban forgó személyek nemcsak a különböző, gyanúsnak vélt növényi csírafajták ellenőrzésében, laboratóriumi vizsgálatában működnek közre, de igyekeznek feltárni a bienenbütteli üzem szállítási útvonalait is, illetve azt, hogy a biokertészetből hova érkezhetett az utóbbi hetekben az önmagában fogyasztott vagy más ételekkel kevert növényi csíra. A hírek szerint ilyen csírafajták érkeztek többek között Frankfurt, Darmstadt, Münster, Bréma, Lübeck és Hamburg éttermeibe, illetve kantinjaiba, valamint bioüzleteibe. Az említett városokban az utóbbi hetekben számos fertőzéses megbetegedést regisztráltak.

A hatóságok igyekeznek fényt deríteni arra is, hogy az előzetes laboratóriumi vizsgálatok szerint EHEC bélbaktériummal fertőzött növényi csíra miként fertőződhetett meg. Erre vonatkozóan két teória létezik. Az egyik az, hogy a baktériumot az üzem külföldről importálta, a csírafajták alapanyagául szolgáló vetőmag-fajtákat ugyanis a kertészet más országokból szerezte be. A másik feltevés az, hogy a vetőmag, illetve a növényi csíra öntözéséhez használt víz okozhatta a baktériumfertőzést.