
Kamatot kell fizetnie az államnak az indokolatlanul beszedett, majd visszautalt pénzöszszegek után – döntött az alkotmánybíróság.
2015. október 21., 22:152015. október 21., 22:15
A taláros testület ezzel alkotmányellenesnek minősítette a 2003/92-es számú kormányrendelet azon előírását, amely feltételekhez köti a kamat fizetését abban az esetben, ha az államnak az adófizetők számára kell visszafizetnie a jogtalanul beszedett összeget.
A rendelet szerint a kamat felszámítását az adófizetőnek kell igényelnie, az illetékes hatóság pedig 45 napon belül bírálja el a kérést, de adott esetben a határidő meghosszabbítható. Az alkotmánybíróság most egyhangúlag arról döntött, hogy mindez ellentmond az ország alaptörvényének – közölte a Mediafax hírügynökség.
A taláros testület közleményében rámutatott: meglátásuk szerint a jogtalanul beszedett öszszegek nyomán az állam törvénytelenül jut pluszbevételhez az adófizető kárára, aki ennek nyomán jogosult az őt ért veszteség miatti kárpótlásra. Az alkotmánybíróság szerint az adófizetőt ért kár egyenesen arányosan növekszik a visszafizetésig eltelő időszakkal, ezért kell kamatot felszámolni. Mint rámutatnak: az eljárással az állam a magánszemély tulajdonhoz való jogát sérti, amely ellentmond az alaptörvény 44. cikkelyének.
Az alkotmánybíróságot a legfelsőbb bíróság értesítette az ügyben, illetve kérte az előírások felülbírálását. A taláros testület döntése jogerős, erről pedig a kormányt, valamint a szenátust és a képviselőházat is értesítik. Az ítéletet és az indoklást hamarosan a Hivatalos Közlönyben is közzéteszik.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!