
Fotó: Agerpres
2011. január 07., 10:322011. január 07., 10:32
A témában csütörtökön egyeztetett a jegybank épületében Traian Băsescu államfő, Emil Boc miniszterelnök és Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter Mugur Isărescuval, a nemzeti bank elnökével és a jegybank igazgatótanácsának tagjaival. „A találkozó keretében kielemezték az Európai Unióval, az IMF-fel, a Világbankkal és más nemzetközi pénzintézetekkel korábban megkötött hitelszerződések helyzetét, emellett egy új megállapodás alapjait is lefektették” – áll a nemzeti bank közleményében.
A találkozó keretében ismét kiemelték azt a tényt, hogy az egészséges gazdasági fejlődés újraindítása érdekében létfontosságú a pénzügyi stabilitás és a szerkezeti reformok végrehajtása. Traian Băsescu államfő egy nappal korábban már megemlítette, hogy szükséges egy, Bukarest és az IMF között megkötendő elővigyázatossági jellegű hitelmegállapodás megkötése, amelynek legfőbb célja a pénzügyi stabilitás biztosítása. A szerződés alapját a pénzügyi rendszer megerősítése, az adórendszer egyszerűsítése, az európai uniós alapok hatékony felhasználása és a munkaerőpiac rugalmassá tétele kell hogy képezze az államfő szerint. „Véleményem szerint meg kell állapodnunk az IMF-fel, de pénzre egyelőre nincs szükségünk. Ha mégis arra a következtetésre jutnánk, hogy pénzre van szükségünk, akkor – hogy ne a piacról vonjuk el, továbbra is hozzáférhetővé téve a romániai cégek számára a hitelforrásokat – esetleg az Európai Uniótól vehetünk fel pénzt, mivel az Uniónak van egy, az eurózónán kívüli államok támogatására szánt alapja. Ezért elővigyázatossági megállapodást kell kötnünk az IMF-fel” – hangoztatta Băsescu. Ilie Şerbănescu gazdasági elemző szerint ugyanakkor az újabb hitel azért szükséges, miert nincs miből visszafizetni az elsőt.
Az IMF igazgatótanácsa pénteken vitatja meg a korábbi hitelmegállapodásba foglalt feltételek teljesítéséről szóló hatodik jelentést, és amenynyiben jóváhagyja az abban foglaltakat, Románia megkaphatja a hetedik, 0,9 milliárd eurós hitelrészletet. Mint ismeretes, Bukarest 2009-ben egy nyolc részletből álló hitel biztosításáról kötött szerződést az IMF-fel. Az ország eddig 11,27 milliárd eurót kapott meg az összesen 13,15 milliárdból. Ehhez hozzáadódik még az Európai Bizottságtól kapott 3,5 milliárd euró, amely egy 5 milliárdos keret eddig megkapott része, valamint az a 300 millió, amelyhez a Világbankkal megkötött egymilliárdos megállapodás nyomán jutott hozzá. A 2009 májusában aláírt hitelmegállapodás értelmében Románia összesen mintegy 20 milliárd eurós hitelt kap.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.